Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény alapján a helyi önkormányzatoknak kötelessége gondoskodni a közbiztonság helyi feladatairól.

Még a rendőrségről szóló törvény is, mely a belső rend és közbiztonság védelmét a rendőrség által kizárólagos állami feladatként definiálja, ennek ellenére szükségesnek ítéli meg a helyi közbiztonság helyzetének befolyásolására alkalmas önkormányzati lehetőségek biztosítását.
Nemcsak azért, mert közvetlenül érzékelhetik az állampolgárok mindennapi félelmét, bizonytalanságát, az ezekből adódó igényeket, hanem azért is, mert a közvetlen kapcsolat miatt közös erővel hozhatják létre a helyi adottságoknak legmegfelelőbb prevenciós programokat.
Az önkormányzatok lényege éppen az, hogy az érintetteket be kell vonni saját problémáik megoldására.
Nagy áttörést jelentett a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. Törvény megjelenése.
Az Országgyűlés ugyanis a közterületek rendjének és tisztaságának védelme, valamint annak rendjét megbontó jogsértések hatékonyabb megelőzése, szankcionálása, az önkormányzati vagyon védelme, e feladatok ellátásához szükséges szervezeti keretek megteremtése érdekében megalkotta azt a régen várt jogszabályt, mellyel egy önkormányzati rendészeti szervezet kiépítésének lehetőségét teremtette meg.
A törvény megfogalmazza a felügyelet feladatai között, hogy a települési közrend és közbiztonság érdekében az alapító önkormányzat által megfogalmazottak szerint működjön együtt az állami, és társadalmi vagy egyéb szervezetekkel.
Partnerségen alapuló együttműködés
Ez az együttműködés Tatabányán, a város közbiztonsági koncepciójára alapulva, 1995 óta működik.
Az együttműködés koordinátora a város Közbiztonsági és Bűnmegelőzési bizottsága, munkájában a rendőrségen és a közterület-felügyeleten kívül részt vesznek a helyi közbiztonság alakításában szerepet vállaló civil szervezetek, köztük a városi Polgárőr önvédelmi egyesület és a Nemzetőrség tatabányai egyesülete.
A bizottság által megfogalmazott követelmény, hogy a közös munkában résztvevő szervezetek tevékenységének és együttműködésének alapját az egyenjogúság és partnerség elve határozza meg. Az egyenjogúság elve alapján teljesen egyenrangúan vesznek részt a célok megfogalmazásától kezdve a feladatok végrehajtásáig. A partnerség elve abban jelentkezik – gyakorlati példák igazolják -, hogy az érintett szervek kizárólag akkor képesek a megfogalmazott feladatokat ellátni, ha nem egymással konkurálva, hanem egymást segítve, egymást partnernek tekintve hajtják végre.
Ezen célok és alapelvek nyomvonalán haladva a közös munka és együttműködés immáron másfél évtizedes múltra tekint vissza Tatabányán.
A Polgárőrség és Nemzetőrség tagjai szabadidejükben közösen járőröznek a közterület-felügyelőkkel a város közterületein, mint hivatalos személy támogatója. A „vegyes összetételű” járőrszolgálattal, több járőr pár kiállításával sikerült az állampolgárok által is észrevehetően javítani a közterületi jelenlétet, kiemelten a forgalmasabb területeken.
Az észlelhető hatósági ellenőrzések következtében kevesebb szabálysértő cselekmény maradt következmény nélkül, melynek visszatartó hatása érezhetővé vált. Csökkent az állampolgári bejelentések, panaszok száma.
A kifejezetten hatósági jellegű együttműködésen kívül az említett civil szervezetek sikeresen betöltik a jelzőrendszer szerepét is. Az átlag városlakóval ellentétben, a hivatásos szervekkel végzett munka során szerzett ismeretekkel felvértezve „speciális szemüvegen” keresztül látják az őket körülvevő világot. A közterületeken városlakóként járva is felismerik azokat a helyzeteket – gyakran jogsértő állapotokat – melyek a hivatalos szervek részéről beavatkozást igényelnek, és ezeket késedelem nélkül jelezni tudják, növelve az intézkedések hatékonyságát. Példaként említhető ezzel kapcsolatosan a közterületi rongálások visszaszorítására, illetve a város közterületein jelenlévő hajléktalanok segítésére irányuló munka, melynek különösen a téli időszak beálltával van nagy jelentősége.
Minden erőfeszítésre tekintettel azonban sajnálattal kell tudomásul venni, hogy a helyi önkormányzatoknak – a hatályos jogszabályi keretek között – nincs olyan ráhatása a helyi objektív közrend-közbiztonság alakítására, amely mérhetően és érezhető módon kizárólag e tevékenység eredményeként jelentkezne.
Az viszont kijelenthető, hogy felelőtlenség bármely önkormányzat részéről, ha lemond a helyi közbiztonság-közrend alakításában vállalható szerepéről, a település lakói biztonságérzetének (szubjektív közbiztonság) javításáról, és nem használja ki azokat a példaként említett eszközrendszereket, amely alkalmas lehet a helyi közterületi rend- és biztonság feladatairól való gondoskodás kötelezettségének akár részbeni teljesítésére is.