Új szabálysértési törvény a kapuk előtt
Bisztriczki László dr.
jogász, birtokvédelmi szakértő
Budapest
Az Országgyűlés a 2011. december 23-ai ülésnapon fogadta el a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt (Sztv.), mely 2012. április 15-én lép hatályba és az ezt követően megvalósult szabálysértések elbírálására kell alkalmazni.
Az új törvény megalkotásának a célja egy olyan eljárási rend kialakítása volt, mely a jogalkotó szándéka szerint a korábbinál hatékonyabb és gyorsabb hatósági fellépést biztosít a társadalomra csekélyebb fokban veszélyes cselekményekkel szemben. Az egyértelmű „büntetőjogiasítás” mellett az Sztv. szerkezete megőrizte a hagyományokat (anyagi és eljárási szabályok egy kódexben) azzal a jelentős eltéréssel, hogy valamennyi különös részi tényállás a törvénybe került.
Az Sztv. előtérbe helyezi a gyors felelősségre vonást, ennek keretén belül erősen „ösztönzi” a hatóságokat részben a meghallgatás nélküli eljárások, részben pedig a helyszíni bírság alkalmazására (a rendőrség például bármely szabálysértés esetében élhet a lehetőséggel), melynek maximális összegét 20 ezerről 50 ezer forintra, ismételt elkövetés során 70 ezer forintra emeli.
Az elzárással is sújtható szabálysértések esetében 300 ezer forintra emelkedett a pénzbírság legmagasabb összege, más szabálysértések esetén egységessé vált és 150 ezer forintra módosult a bírságmaximum. A halmazat súlyosbító szabályain túl új jogintézményként bevezetésre került a „szabálysértési visszaesés”, vagyis a többszöri elkövetés elzárással történő fenyegetése – két fejezet kivételével – bármely szabálysértés esetében. Lehetőséget kapott a kormány arra is, hogy a közlekedési szabálysértések bármelyikét saját döntése alapján „fix árassá” tegye és – a szabálysértési hatóság mérlegelési jogát kiiktatva, hasonlóan az „objektív” felelősség szabályaihoz – a törvény adta keretek között rendelettel határozza meg a kiszabandó pénzbírság kötelező mértékét. Mind a szabálysértési, mind pedig a bűnügyi statisztikát jelentősen módosítani fogja, hogy a 20 ezer és 50 ezer forint elkövetési értékű tulajdon elleni vétségek a szabálysértések elkövetési értékhatárának a megemelésével a szabálysértések kategóriájába kerültek.
Radikális változás, hogy a szabálysértési tényállások megalkotására csak a törvényhozó lesz jogosult, a statuálási lehetőségből kimarad a kormány és a települési önkormányzatok. Kérdés viszont, hogy a központi szabályozás milyen gyorsan fog tudni reagálni a helyi társadalomvédelmi igények elvárásaira. Nagymértékben csökkent az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságok száma, a jogalkotó az általános hatáskört a jegyzők helyett ideiglenesen a megyei kormányhivatalokra ruházta, melyet a később kialakításra kerülő járási hivatalok fognak megkapni.
Szembetűnőek a szankciórendszer változásai, melynek leglényegesebb módosítása a közérdekű munka „megduplázása”: a közérdekű munka nem csak a végrehajtás során, a meg nem fizetett pénzbírság megváltásának lesz a lehetősége, hanem önálló büntetésként – akár a tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra- is kiszabható, 180 órában megadott maximális tartammal. Ugyancsak a büntetéskiszabás nem kis veszéllyel járó újdonsága, hogy a büntetések és intézkedések – néhány kivételtől eltekintve – egymás mellett is kiszabhatóvá válnak.
Az Sztv. feltételhez köti, tehát a korábbiakhoz képest korlátozza a kifogás alapján módosított határozat ellen benyújtható ismételt kifogás előterjesztésének lehetőségét, az ismételt kifogásban csak a határozat megváltoztatásával érintett részeket lehet sérelmezni. Ha ez a feltétel nem teljesül, a szabálysértési hatóság az ismételt kifogást elutasítja.
A végrehajtási eljárás gyorsítását kívánja szolgálni, hogy a kiszabott, de meg nem fizetett pénzbírság egyetlen alternatívája az elzárás lesz. A közvetlen letiltás szükségtelen duplikációját megszüntető, 2010-től életbe lépett módosítást követően az Sztv. teljes egészében megszünteti a tartozás adók módjára történő behajtását, vagyis az adóhatóság által eszközölt munkabérletiltás, illetve hatósági átutalási megbízás (inkasszó) kibocsátását, valamint az ingóvégrehajtás foganatosítását. A szabálysértési hatóság a pénzbírság meg nem fizetése esetén, az arra nyitva álló harminc nap leteltét követően haladéktalanul intézkedik a pénzbírság elzárásra történő átváltoztatása érdekében az iratok bírósághoz való megküldéséről. Továbbra is lehetőség van azonban arra, hogy a meg nem fizetett pénzbírságot az elkövető vagy helyette bárki más megfizesse, melyet követően az elzárás vagy annak hátra lévő része már nem hajtható végre.
Újdonság, hogy a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltása körében a szabálysértési hatóság már nem nyilatkoztatja az elkövetőt arról, hogy vállalja-e a közérdekű munkát, hanem az elkövető saját döntése révén, legkésőbb a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napot követő harmadik munkanapig jelentkezhet az állami foglalkoztatási szervnél a közérdekű munkával történő megváltás érdekében. A pénzbírság helyébe lépő közérdekű munka jogintézménye tehát kikerül a szabálysértési hatóság hatóköréből, annak megszervezése, lebonyolítása és végrehajtása az állami foglalkoztatási szerv hatáskörébe fog tartozni. Az is nóvum, hogy az elkövető az egészségi állapotának és a munkára való alkalmasságának megfelelő, felajánlott munkalehetőségek közül választhat. A közérdekű munkára történő önálló jelentkezés elmulasztása automatikusan a pénzbírság elzárásra történő átváltoztatását vonja maga után.
Az Sztv. a régi törvény számos bizonytalanságot okozó rendelkezését kívánja orvosolni, igyekszik az eljárás lefolytatásának idejét mind rövidebbé tenni. Mégis naivitás lenne azt gondolni – figyelembe véve az új jogintézmények és eljárási szabályok bevezetését, a büntetéskiszabási szempontok módosítását, valamint a hatálybalépésig rendelkezésre álló néhány hónapot -, hogy a szabálysértési eljárások több mint hatszázezres, valamint a helyszíni bírságok milliós tömegének kezelése az eddiginél kevesebb feladatot fog jelenteni a közigazgatásban jelen lévő humán kapacitásnak, akár a „feladatvesztett” önkormányzati ügyintézőkkel, akár újonnan képzett munkaerővel kívánja az államigazgatás a feladatot megoldani.
A cikk írója Az új szabálysértési törvény magyarázata című, áprilisban megjelenő könyvünk szerzője.
A témához kapcsolódó előadás: Küszöbön az új szabálysértési törvény (2012. április 24.)
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft