A választás éve nem kegyes a választási igazgatásban is feladatot vállaló köztisztviselőkhöz, mert még túl sem vagyunk az országgyűlési választás tapasztalatainak mélyebb elemzésén, máris megkezdtük az önkormányzati választásokra történő felkészülést.

Felkészülés a szakszerű végrehajtásra
Választási igazgatás nélkül nem lehet választásokat lebonyolítani, demokratikus választások nélkül pedig nincs demokrácia. Érthető tehát, ha demokratikus berendezkedésünk zálogának tekintjük a választást szervező köztisztviselői kar minél szélesebb körű és minél mélyebb felkészítését. Különösen fontos szerep hárul a területi választási irodákra, a megyén belüli koordinációs feladatok és szakmai feladatok megoldásában, de hasonlóan kiemelt jelentőségű az OEVK és a kistérségi igazgatási központok jegyzőinek részletes szakmai felkészítése, hiszen az ő feladatuk az ország valamennyi jegyzőjének, körjegyzőjének a további oktatása.
Vitathatatlan, hogy a választási eredmények megállapításának kulcsszereplője az a mintegy 80 ezer tiszteletet és megbecsülést érdemlő társadalmi munkás – ideértve természetesen a pártok delegáltjait is –, akik nemcsak közel 20 órás szolgálatot vállalnak, hanem nevüket adják az eredmények törvényes megállapításához. Méltatlan, amikor törvényes eljárásukat, sőt személyüket éri rosszindulatú támadás, mert nélkülük nincs aki az eredményt törvényesen megállapítaná. A helyi választási irodák vezetőinek a legnagyobb türelmet, a legodaadóbb szakmai segítséget éppen a szavazatszámláló bizottságoknak kell nyújtaniuk felkészítésük és munkájuk támogatása során.
A lakosság folyamatos tájékoztatása
Az országgyűlési választások alkalmával számos településen működött Választási Információs Szolgálat, azzal a céllal, hogy a választópolgár, jelöltek, pártok tájékoztatásért felkereshessék őket. Ezt a hálózatot szükséges bővítenünk, s minden önkormányzatban megtalálni annak a módját – ami lehet akár az Ügyfélszolgálat is – ahol a hét minden napján lehet választási információhoz jutni. Ez azonban csak azokat a választópolgárokat elégítheti ki, akiknek módjuk van az említett információforrásokat felkeresni. A választási szerveknek ennél szélesebb körű a kötelezettsége. Akik nem jönnek el érdeklődni, azokat nekünk kell felkeresni. A jegyzők vegyenek igénybe minden lehetséges eszközt – túl a helyi médián is – tájékoztatóanyagok, ismertető füzetek, információk széles körű terítésében.
A nyilvánosság nemcsak eszköz, hanem garancia is
A választási eljárási törvény talán legfontosabb mondanivalója, hogy a választások teljes folyamata a nyilvánosság előtt történjék. A választási bizottságok ülései, a napirendek megtárgyalása, a szavazás, mind a nyilvánosság előtt zajlik. A törvény nem is ismeri a zárt ülés fogalmát. Ez a garancia arra, hogy kimondatnak a vélemények, hogy érvek érvekkel vitázhatnak, s hogy a nyilvános vita megérintheti a jelenlévő érdeklődőket, gazdagíthatja ismereteiket, s egyre mélyebben eligazodhatnak a választási törvények rejtelmeiben.
Érthető tehát, ha fontosnak tartjuk, hogy a választási bizottság üléseinek időpontját és napirendjét a HVI vezetők tegyék közzé a helyi médiában, vagy hirdessék ki más, helyben szokásos módon.
Nemcsak a választási bizottságok, hanem a választási irodák is meg kell, hogy találják a jelöltek, jelölő szervezetekkel való kapcsolatot. A jegyző kell, hogy ismerje a településen mértékadó társadalmi szervezeteket, akik megfelelő ismertség esetén legtöbbször jelöltet is állítanak. Attól, hogy valaki vállalja a jelöltséget, mert felelősséggel részt kíván venni a testület munkájában, még nem törvényszerű, hogy ismerje a választási eljárás szabályait. A jegyző feladata, hogy találkozzon a jelölő szervezetekkel, adjon részletes tájékoztatást a teljes folyamatról, a szavazásról, az eredmény-megállapításról, a jogorvoslati fórumrendszerről. Ő az egyetlen, aki adott településen a legjobb ismerője a választási kampány szabályainak, a törvényes lehetőségeknek, s akinek ezt a tudását – személyes érzelmeitől függetlenül – meg kell osztani a jelöltekkel, jelölőszervezetekkel.

A szakszerű, a törvények mély ismeretén nyugvó pártsemleges magatartás teremti meg a jogalapot ahhoz, hogy mint minden eddigi választás során ez alkalommal is a választásban közreműködő köztisztviselők emelt fővel állhassanak a nyilvánosság elé, s munkájukkal érdemben segítsék az előttünk álló választások demokratikus lebonyolítását.