Új év, változó jogszabályok. Ahogy azt megszokhattuk, a törvényhozók tavaly decemberben sem pihentek és számos olyan jogszabály született, ami közvetlenül érinti a jegyzők hatáskörét, feladatait. Ezek közül a legjelentősebb, a gyorsabb, hatékonyabb és átláthatóbb ügyintézés feltételeinek megteremtését célzó, a fővárosi és megyei kormányhivatalok átszervezéséről szóló törvénycsomag, és az ahhoz szorosan kapcsolódó 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet, amelyek együtt több száz jogszabály módosítását tartalmazzák.

Ezen cikk keretében azokat a módosításokat ismertetem röviden, amelyek a jegyzői hatásköröket, feladatellátást közvetlenül érintik.

Elsőként tekintsük át azokat a hatósági ügyeket, amelyek a 2020. évben más szerv hatáskörébe kerülnek:

1. A jegyzők helyett a kormányhivatalok látják el 2020. március 1. napjától az építéshatósági feladatokat. A 2019. évi CX. törvény indokolása szerint az „átalakítás célja a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a hatásköri átfedések, ütközések kiküszöbölése.” A jegyzők általános elsőfokú építéshatósági hatáskörének megszűnésével párhuzamosan a kormányhivatalok másodfokú hatósági szerepe is megszűnik. Mivel egyfokú lesz a hatósági eljárás, 2020 márciusától az építésügyi és az építésfelügyeleti eljárásokban fellebbezésre nem lesz lehetőség, a kormányhivatalok döntéseivel szemben közvetlenül a bírósághoz lehet majd fordulni. A jegyzői építéshatósági feladatok átvételével kapcsolatban már januárban megteendő intézkedéseket a 2019. évi CX. törvény 1. §-ahatározza meg. Az átvételről 2020. január 31-ig megállapodást kell kötnie az érintett önkormányzatnak és kormányhivatalnak.

2. 2020. január 1-jétől megszűnt a jegyző óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentéssel kapcsolatos hatásköre. A jövőben ezt a hatáskört – a szülő tárgyév május 25. napjáig benyújtott kérelme alapján, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti – a járási hivatal látja el.

3. 2020. január 1. napjával megszűnt a jegyzőknek az állatvédelmi törvényben foglaltak végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos hatásköre. A feladatot a jövőben a járási hivatalok látják el. [Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 45/A. §-a, illetve a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletnek a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelettel módosított 6. §-a.]

4. Az engedély nélküli pénznyerő automaták, illetvejátékautomatákideiglenes bezáratásával kapcsolatos feladatokat 2020. január 1. napjától a megyei és fővárosi kormányhivatalok látják el.

Az alábbiakban azokat a jogszabályi változásokat mutatom be, amelyek új feladatot, ügytípust, terminológiát vezetnek be:

I. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvényben (a továbbiakban:Módtv. 1.) található változások, céljaikat tekintve négy fő irányvonal köré csoportosulnak, melyek az alábbiak: à  a közigazgatási eljárások egyszerűsítése. (Ennek keretében több, korábban engedélyköteles tevékenységet a továbbiakban bejelentéshez kötnek); à hatékonyabb feladatellátás. (A törvényben számos feladat- és hatáskörváltozás szabályozására sor került. Ezek közül a két legjelentősebb és legnagyobb nyilvánosságot kapó változás a szabálysértési feladatok rendőrséghez kerülése a járási hivataloktól, illetve az eddig a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjénél, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnél lévő általános építésügyi hatósági hatáskör kormányhivatali szervezetrendszerbe történő integrálása.)  egyfokú közigazgatási eljárás bevezetése. (Megszűnik a fellebbezési lehetőség a járási hivatalok döntései esetében, az ügyfelek a jogorvoslati jogukat a járási hivatalok esetében is közvetlenül a bíróságnál gyakorolhatják, hasonlóan a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz.)

A Módtv. 1. jegyzői feladatellátást közvetlenül érintő módosításai az alábbiak:

1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.). AMódtv. 1. a Gyvt. 128. §-ának módosításával az ügyfelek helyzetét kívánja megkönnyíteni azzal, hogy a Gyvt. 128. § (1)–(3) bekezdéseiben szabályozott, korábban csak a gyámhatóság előtt megtehető jognyilatkozatok felvétele érdekében az illetékességi területükön működő jegyzőt is megkereshetik. A jegyző a jognyilatkozatok felvételéről, illetve a gyámhatóság által előre meghatározott kérdésekre adott válaszokról készült jegyzőkönyvet továbbítja a gyámhatóság felé [Gyvt. 128. § (9) bekezdés].

2. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.). Az At. módosításának célja az anyakönyvi eljárások egyszerűsítése. A módosítások eredményeként bővülnek az anyakönyvvezetők feladatai:

2020. január 1-jétől

• közvetlenül az anyakönyvvezető gondoskodik az elhunyt személy személyazonosító igazolványa és lakcímét igazoló hatósági igazolványa érvénytelenítése tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba való bejegyzéséről [At. 62. § (3) bekezdés];
• az anyakönyvvezető hatáskörébe kerülnek az ismeretlen holttest anyakönyvezésével összefüggő hatáskörök [At. 69/G. § (2) bekezdés];
• az anyakönyvvezető a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről közvetlenül értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, annak hiányában a külpolitikáért felelős minisztert [At. 89. § (4) bekezdés].

3. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény. A módosítás következtében a törvény új rendelkezéssel egészül ki, amelynek célja, hogy a 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonos önkormányzatai számára is biztonságosabbá váljon az adósságkeletkeztetés. A szabályozás értelmében a tulajdonos önkormányzatot – a Kormány előzetes hozzájárulása hiányában – a részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság által kötött adósságot keletkeztető ügylettel összefüggésben nem terhelik fizetési kötelezettségek és ilyen kötelezettséget az önkormányzat önként sem vállalhat. Megnyílik a lehetőség arra, hogy a részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügylete kapcsán a tulajdonos önkormányzat – önkéntes alapon – a Kormány előzetes hozzájárulását kérje, és így meggyőződjön arról, hogy az adósságkeletkeztetés megfelel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény rendelkezéseinek (2011. évi CXCIV. törvény 10/F. §).

4. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.). Nem az idei évben, hanem 2021. január 1. napjától módosul a Ptk. eseti gondnok kirendelésével kapcsolatos szabályozása. Ettől az időponttól eseti gondnok kirendelését a gyámhatóság helyett valamennyi hatóság, így a jegyző is közvetlenül megteheti majd, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban szükséges [Ptk. 6:20. § (1) bekezdés].

5. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény. A törvény 2020. január 1-jétől hatályos módosítása az eljárásra jogosult szerv számára lehetővé teszi, hogy a panasz vagy a közérdekű bejelentés elbírálását megalapozó vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezze, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt [2013. évi CLXV. törvény 3. § (3a) bekezdés].

II. Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv. 2.).

A járási hivatali hatósági eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati rendszer felülvizsgálata eredményeként került sor az egyfokú hatósági eljárási rendszer bevezetésére. A Módtv. 2. indokolásában olvasható, hogy a „jogorvoslati rendszer hatékonysága csak úgy biztosítható, ha a közigazgatási perek fórumrendszere egyszerű és átlátható”. Ezen célkitűzés megvalósítása érdekében a Módtv. 2. megszünteti az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, a közigazgatási bíráskodást 2020. április 1-jétől a nyolc törvényszéken működő közigazgatási kollégium és a Kúria közigazgatási kollégiuma végzi. Ezzel összefüggésben kerül sor a magánjogi jogviták eldöntése során alkalmazandó eljárási szabályokat tartalmazó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a közigazgatási jogviták elbírálásának eljárási szabályait tartalmazó közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) módosítására. A jogrendszeri felülvizsgálat részeként a Kp. és a Pp. mellett több perjogi rendelkezéseket tartalmazó törvény is módosításra kerül, mely módosítások célja az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel és a Kp.-vel való összhang megteremtése.

1. A Módtv. 2. alapján változik a Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) is. A módosítás alapvető indoka mindkét esetben a Kp.-val való összhang megteremtése. A Mötv. által szabályozott megállapodások és egyes nemzetiségi önkormányzatok által kötött megállapodások tekintetében is szükséges kimondani a közigazgatási szerződési jelleget, amellyel megnyílik a közigazgatási bírói út mint jogvita rendező fórum a felek között.

2. A Módtv. 2. az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) több rendelkezését módosítja:

• Változnak a megkeresés szabályai. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a megkeresett szerv, amely nem minősül hatóságnak, köteles a megkeresést haladéktalanul továbbítani az annak teljesítésére jogosult szerv számára [Ákr. 25. § (2) bekezdés];
• Kiegészülnek az adatkezelés szabályai oly módon, hogy a módosítás az Ákr. szabályozási körébe vonja a törvény által védett titok mellett, a törvényben meghatározott, védett más adatot is [Ákr. 27. § (2) bekezdés];
• Változnak a zárt adatkezelésre vonatkozó szabályok is. A módosítást követően az adatok zárt kezelésére kérelemre, vagy hivatalból is sor kerülhet abban az esetben, ha ugyanazon történeti tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zártan kezelését rendelték el [Ákr. 28. § (1) és (3) bekezdés];
• A módosítás szűkíti a hiánypótlás esetköreit, rögzítésre került, hogy amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek a hatóság egy ízben hívja fel hiánypótlásra a kérelmezőt (Ákr. 44. §).
• Módosításra kerül a végzés elleni fellebbezés szabálya is. A törvény rögzíti, hogy a végzés elleni – önálló – fellebbezési jog akkor nyílik meg, ha egyébként az adott ügyben a határozat ellen is lehetőség lenne fellebbezéssel élni. Fellebbezés hiányában közigazgatási perben támadhatóak a (3) bekezdésben meghatározott végzések. Megszűnik a járási (kerületi) hivatalok döntéseivel szembeni fellebbezés lehetősége, e döntések közigazgatási perben támadhatók meg. [Ákr. 116. § (3) bekezdés].

III. Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvény a hagyatéki eljárások hatékonyságának növelése érdekében módosította a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Hetv.).

• 2021. január 1-jétől a leltározás megkezdésének határideje a belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvánnyal induló ügyekben lerövidül (30 nap) [Hetv. 23. § (1) bekezdés];
• 2020. február 1-jétől megnyílik a fellebbezés lehetősége a hagyatéki eljáráshoz kiállított adó- és értékbizonyítvánnyal szemben. [Hetv. 26. § (1a) és (1b) bekezdés];
• A módosítás eredményeként a jegyző hagyatéki eljárás során elvégzendő feladatai is változnak. 2020. február 1-jétől a módosítás a jegyző részére egy komplex tájékoztatási kötelezettséget ír elő, melynek keretében a jegyző többek között tájékoztatja a feleket az általa beszerzett adatokról, iratbetekintési lehetőségükről, illetve további jogaikról és kötelezettségeikről, az eljárás menetéről, az eljárás várható költségeiről, illetve felhívja a feleket a megegyezés lehetőségére. Ennek köszönhetően az örökösöknek már az előkészítő szakaszban lehetőségük lesz arra, hogy egymás közötti, illetve hagyatéki hitelezőkkel való viszonylatukban egyezségi tervezetet készítsenek és azt a hagyatéki leltárhoz csatolják mellékletként, amit a jegyző továbbít a közjegyzőhöz jóváhagyás céljából [Hetv. 31/A. § és 31/B. §].

IV. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet.

1. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet több ügytípust rendel a jegyző hatáskörébe:

2020. január 1-jétől

• A jegyzőt jelöli ki a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szervként. A családvédelmi koordinációért felelős szervként a jegyző a hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatokat lát el, melynek keretében tájékoztatást ad a bántalmazottnak és a bántalmazónak az alkalmazható intézkedésekről, a bántalmazottat megillető jogosultságokról, igénybe vehető szolgáltatásokról, további jogkövetkezményekről. Varga Judit igazságügyi miniszter nyilatkozata szerint a 2020-as év az áldozatsegítés éve lesz, ezért várható, hogy a jegyzőknek ez a feladata a figyelem központjába kerül [331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1/A. §];
• Nagykorú apa esetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel [331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § a) pontja];
• A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében a jegyző állapítja meg a gyermek családi és utónevét. Az eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 147/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 21. §-a és 54–55. §-ai tartalmazzák [331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § b) pontja];
• Hozzájárul a gyermeknek az apaság megállapítása iránti perében az anya pertársként való részvételéhez [331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § j) pontja];
• Megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és képzelt szülő adatait. Az eljárásra vonatkozó részletes szabályok a Gyer. 60–63. §-aiban találhatók [331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § k) pontja].

2. Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése 2020. január 1-jétől egy új mondattal egészül ki: „Ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, úgy a közzétételi kérelemhez kötelezően mellékelni kell az adásvételi szerződés szerinti vevő, vevők javára történő tulajdonjog bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására irányuló kérelem formanyomtatvány jogi képviselő által kitöltött példányát is.”

Mint az a fentiekből látható, a 2020. évben is számos új feladattal, ügytípussal bővül a jegyzők hatásköre, melyek között több olyan is van, amely ellátása komoly felkészülést igényel. Ehhez kívánok minden kollégának jó egészséget, kitartást és erőt az új évben!