Változások a jegyzői hatáskörben a 2020. évben

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

Változások a jegyzői hatáskörben a 2020. évben

XXI. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Dr. Kovács Tímea
jegyző, Csemő


Új év, változó jogszabályok. Ahogy azt megszokhattuk, a törvényhozók tavaly decemberben sem pihentek és számos olyan jogszabály született, ami közvetlenül érinti a jegyzők hatáskörét, feladatait. Ezek közül a legjelentősebb, a gyorsabb, hatékonyabb és átláthatóbb ügyintézés feltételeinek megteremtését célzó, a fővárosi és megyei kormányhivatalok átszervezéséről szóló törvénycsomag, és az ahhoz szorosan kapcsolódó 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet, amelyek együtt több száz jogszabály módosítását tartalmazzák.

Ezen cikk keretében azokat a módosításokat ismertetem röviden, amelyek a jegyzői hatásköröket, feladatellátást közvetlenül érintik.

Elsőként tekintsük át azokat a hatósági ügyeket, amelyek a 2020. évben más szerv hatáskörébe kerülnek:

1. A jegyzők helyett a kormányhivatalok látják el 2020. március 1. napjától az építéshatósági feladatokat. A 2019. évi CX. törvény indokolása szerint az „átalakítás célja a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a hatásköri átfedések, ütközések kiküszöbölése.” A jegyzők általános elsőfokú építéshatósági hatáskörének megszűnésével párhuzamosan a kormányhivatalok másodfokú hatósági szerepe is megszűnik. Mivel egyfokú lesz a hatósági eljárás, 2020 márciusától az építésügyi és az építésfelügyeleti eljárásokban fellebbezésre nem lesz lehetőség, a kormányhivatalok döntéseivel szemben közvetlenül a bírósághoz lehet majd fordulni. A jegyzői építéshatósági feladatok átvételével kapcsolatban már januárban megteendő intézkedéseket a 2019. évi CX. törvény 1. §-ahatározza meg. Az átvételről 2020. január 31-ig megállapodást kell kötnie az érintett önkormányzatnak és kormányhivatalnak.

2. 2020. január 1-jétől megszűnt a jegyző óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentéssel kapcsolatos hatásköre. A jövőben ezt a hatáskört – a szülő tárgyév május 25. napjáig benyújtott kérelme alapján, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti – a járási hivatal látja el.

3. 2020. január 1. napjával megszűnt a jegyzőknek az állatvédelmi törvényben foglaltak végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos hatásköre. A feladatot a jövőben a járási hivatalok látják el. [Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 45/A. §-a, illetve a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletnek a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelettel módosított 6. §-a.]

4. Az engedély nélküli pénznyerő automaták, illetvejátékautomatákideiglenes bezáratásával kapcsolatos feladatokat 2020. január 1. napjától a megyei és fővárosi kormányhivatalok látják el.

Az alábbiakban azokat a jogszabályi változásokat mutatom be, amelyek új feladatot, ügytípust, terminológiát vezetnek be:

I. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvényben (a továbbiakban:Módtv. 1.) található változások, céljaikat tekintve négy fő irányvonal köré csoportosulnak, melyek az alábbiak: à  a közigazgatási eljárások egyszerűsítése. (Ennek keretében több, korábban engedélyköteles tevékenységet a továbbiakban bejelentéshez kötnek); à hatékonyabb feladatellátás. (A törvényben számos feladat- és hatáskörváltozás szabályozására sor került. Ezek közül a két legjelentősebb és legnagyobb nyilvánosságot kapó változás a szabálysértési feladatok rendőrséghez kerülése a járási hivataloktól, illetve az eddig a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjénél, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnél lévő általános építésügyi hatósági hatáskör kormányhivatali szervezetrendszerbe történő integrálása.)  egyfokú közigazgatási eljárás bevezetése. (Megszűnik a fellebbezési lehetőség a járási hivatalok döntései esetében, az ügyfelek a jogorvoslati jogukat a járási hivatalok esetében is közvetlenül a bíróságnál gyakorolhatják, hasonlóan a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz.)

A Módtv. 1. jegyzői feladatellátást közvetlenül érintő módosításai az alábbiak:

1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.). AMódtv. 1. a Gyvt. 128. §-ának módosításával az ügyfelek helyzetét kívánja megkönnyíteni azzal, hogy a Gyvt. 128. § (1)–(3) bekezdéseiben szabályozott, korábban csak a gyámhatóság előtt megtehető jognyilatkozatok felvétele érdekében az illetékességi területükön működő jegyzőt is megkereshetik. A jegyző a jognyilatkozatok felvételéről, illetve a gyámhatóság által előre meghatározott kérdésekre adott válaszokról készült jegyzőkönyvet továbbítja a gyámhatóság felé [Gyvt. 128. § (9) bekezdés].

2. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.). Az At. módosításának célja az anyakönyvi eljárások egyszerűsítése. A módosítások eredményeként bővülnek az anyakönyvvezetők feladatai:

2020. január 1-jétől

  • közvetlenül az anyakönyvvezető gondoskodik az elhunyt személy személyazonosító igazolványa és lakcímét igazoló hatósági igazolványa érvénytelenítése tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba való bejegyzéséről [At. 62. § (3) bekezdés];
  • az anyakönyvvezető hatáskörébe kerülnek az ismeretlen holttest anyakönyvezésével összefüggő hatáskörök [At. 69/G. § (2) bekezdés];
  • az anyakönyvvezető a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről közvetlenül értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, annak hiányában a külpolitikáért felelős minisztert [At. 89. § (4) bekezdés].

3. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény. A módosítás következtében a törvény új rendelkezéssel egészül ki, amelynek célja, hogy a 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonos önkormányzatai számára is biztonságosabbá váljon az adósságkeletkeztetés. A szabályozás értelmében a tulajdonos önkormányzatot – a Kormány előzetes hozzájárulása hiányában – a részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság által kötött adósságot keletkeztető ügylettel összefüggésben nem terhelik fizetési kötelezettségek és ilyen kötelezettséget az önkormányzat önként sem vállalhat. Megnyílik a lehetőség arra, hogy a részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügylete kapcsán a tulajdonos önkormányzat – önkéntes alapon – a Kormány előzetes hozzájárulását kérje, és így meggyőződjön arról, hogy az adósságkeletkeztetés megfelel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény rendelkezéseinek (2011. évi CXCIV. törvény 10/F. §).

4. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.). Nem az idei évben, hanem 2021. január 1. napjától módosul a Ptk. eseti gondnok kirendelésével kapcsolatos szabályozása. Ettől az időponttól eseti gondnok kirendelését a gyámhatóság helyett valamennyi hatóság, így a jegyző is közvetlenül megteheti majd, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban szükséges [Ptk. 6:20. § (1) bekezdés].

5. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény. A törvény 2020. január 1-jétől hatályos módosítása az eljárásra jogosult szerv számára lehetővé teszi, hogy a panasz vagy a közérdekű bejelentés elbírálását megalapozó vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezze, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt [2013. évi CLXV. törvény 3. § (3a) bekezdés].

II. Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv. 2.).

A járási hivatali hatósági eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati rendszer felülvizsgálata eredményeként került sor az egyfokú hatósági eljárási rendszer bevezetésére. A Módtv. 2. indokolásában olvasható, hogy a „jogorvoslati rendszer hatékonysága csak úgy biztosítható, ha a közigazgatási perek fórumrendszere egyszerű és átlátható”. Ezen célkitűzés megvalósítása érdekében a Módtv. 2. megszünteti az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, a közigazgatási bíráskodást 2020. április 1-jétől a nyolc törvényszéken működő közigazgatási kollégium és a Kúria közigazgatási kollégiuma végzi. Ezzel összefüggésben kerül sor a magánjogi jogviták eldöntése során alkalmazandó eljárási szabályokat tartalmazó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a közigazgatási jogviták elbírálásának eljárási szabályait tartalmazó közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) módosítására. A jogrendszeri felülvizsgálat részeként a Kp. és a Pp. mellett több perjogi rendelkezéseket tartalmazó törvény is módosításra kerül, mely módosítások célja az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel és a Kp.-vel való összhang megteremtése.

1. A Módtv. 2. alapján változik a Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) is. A módosítás alapvető indoka mindkét esetben a Kp.-val való összhang megteremtése. A Mötv. által szabályozott megállapodások és egyes nemzetiségi önkormányzatok által kötött megállapodások tekintetében is szükséges kimondani a közigazgatási szerződési jelleget, amellyel megnyílik a közigazgatási bírói út mint jogvita rendező fórum a felek között.

2. A Módtv. 2. az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) több rendelkezését módosítja:

  • Változnak a megkeresés szabályai. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a megkeresett szerv, amely nem minősül hatóságnak, köteles a megkeresést haladéktalanul továbbítani az annak teljesítésére jogosult szerv számára [Ákr. 25. § (2) bekezdés];
  • Kiegészülnek az adatkezelés szabályai oly módon, hogy a módosítás az Ákr. szabályozási körébe vonja a törvény által védett titok mellett, a törvényben meghatározott, védett más adatot is [Ákr. 27. § (2) bekezdés];
  • Változnak a zárt adatkezelésre vonatkozó szabályok is. A módosítást követően az adatok zárt kezelésére kérelemre, vagy hivatalból is sor kerülhet abban az esetben, ha ugyanazon történeti tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zártan kezelését rendelték el [Ákr. 28. § (1) és (3) bekezdés];
  • A módosítás szűkíti a hiánypótlás esetköreit, rögzítésre került, hogy amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek a hatóság egy ízben hívja fel hiánypótlásra a kérelmezőt (Ákr. 44. §).
  • Módosításra kerül a végzés elleni fellebbezés szabálya is. A törvény rögzíti, hogy a végzés elleni – önálló – fellebbezési jog akkor nyílik meg, ha egyébként az adott ügyben a határozat ellen is lehetőség lenne fellebbezéssel élni. Fellebbezés hiányában közigazgatási perben támadhatóak a (3) bekezdésben meghatározott végzések. Megszűnik a járási (kerületi) hivatalok döntéseivel szembeni fellebbezés lehetősége, e döntések közigazgatási perben támadhatók meg. [Ákr. 116. § (3) bekezdés].

III. Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvény a hagyatéki eljárások hatékonyságának növelése érdekében módosította a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Hetv.).

  • 2021. január 1-jétől a leltározás megkezdésének határideje a belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvánnyal induló ügyekben lerövidül (30 nap) [Hetv. 23. § (1) bekezdés];
  • 2020. február 1-jétől megnyílik a fellebbezés lehetősége a hagyatéki eljáráshoz kiállított adó- és értékbizonyítvánnyal szemben. [Hetv. 26. § (1a) és (1b) bekezdés];
  • A módosítás eredményeként a jegyző hagyatéki eljárás során elvégzendő feladatai is változnak. 2020. február 1-jétől a módosítás a jegyző részére egy komplex tájékoztatási kötelezettséget ír elő, melynek keretében a jegyző többek között tájékoztatja a feleket az általa beszerzett adatokról, iratbetekintési lehetőségükről, illetve további jogaikról és kötelezettségeikről, az eljárás menetéről, az eljárás várható költségeiről, illetve felhívja a feleket a megegyezés lehetőségére. Ennek köszönhetően az örökösöknek már az előkészítő szakaszban lehetőségük lesz arra, hogy egymás közötti, illetve hagyatéki hitelezőkkel való viszonylatukban egyezségi tervezetet készítsenek és azt a hagyatéki leltárhoz csatolják mellékletként, amit a jegyző továbbít a közjegyzőhöz jóváhagyás céljából [Hetv. 31/A. § és 31/B. §].

IV. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet.

1. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet több ügytípust rendel a jegyző hatáskörébe:

2020. január 1-jétől

  • A jegyzőt jelöli ki a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szervként. A családvédelmi koordinációért felelős szervként a jegyző a hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatokat lát el, melynek keretében tájékoztatást ad a bántalmazottnak és a bántalmazónak az alkalmazható intézkedésekről, a bántalmazottat megillető jogosultságokról, igénybe vehető szolgáltatásokról, további jogkövetkezményekről. Varga Judit igazságügyi miniszter nyilatkozata szerint a 2020-as év az áldozatsegítés éve lesz, ezért várható, hogy a jegyzőknek ez a feladata a figyelem központjába kerül [331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1/A. §];
  • Nagykorú apa esetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel [331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § a) pontja];
  • A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében a jegyző állapítja meg a gyermek családi és utónevét. Az eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 147/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 21. §-a és 54–55. §-ai tartalmazzák [331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § b) pontja];
  • Hozzájárul a gyermeknek az apaság megállapítása iránti perében az anya pertársként való részvételéhez [331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § j) pontja];
  • Megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és képzelt szülő adatait. Az eljárásra vonatkozó részletes szabályok a Gyer. 60–63. §-aiban találhatók [331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § k) pontja].

2. Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése 2020. január 1-jétől egy új mondattal egészül ki: „Ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, úgy a közzétételi kérelemhez kötelezően mellékelni kell az adásvételi szerződés szerinti vevő, vevők javára történő tulajdonjog bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására irányuló kérelem formanyomtatvány jogi képviselő által kitöltött példányát is.”

Mint az a fentiekből látható, a 2020. évben is számos új feladattal, ügytípussal bővül a jegyzők hatásköre, melyek között több olyan is van, amely ellátása komoly felkészülést igényel. Ehhez kívánok minden kollégának jó egészséget, kitartást és erőt az új évben!

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu