A már sok éve emlegetett, és folyamatban lévő közigazgatási reform egyik kis szelete, de fontos területe a helyi jogalkotás, és egyúttal a helyi jogalkalmazás is. Azt hiszem, hogy a jegyzők számára nem újdonság, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szerint az önkormányzat jogalkotó szerv, az általa alkotott jogszabály az önkormányzati rendelet, illetve az sem, hogy az Ötv. rendelkezése alapján képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet.

Az Alkotmánybíróság 63/1991. (XI. 30.) AB határozatából az is kitűnik, hogy nem minősül alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás, amely magasabb szintű jogszabály által rendezett és bizonyos feltételek mellett lehetővé tett tevékenységgel szemben körülhatárolt területi kiterjedtséggel megszorító feltételeket állapít meg anélkül, hogy a magasabb jogszabály lehetőséget biztosító rendelkezéseinek érvényesülését általános jelleggel megakadályozná.
Köztudomású az is, hogy az önkormányzat rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, illetve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény előírásait az önkormányzati rendelet megalkotásánál figyelembe kell venni.

Miről is szól a hatályos jogalkotási törvény?

A törvény – amelynek megszületését a szocialista társadalom előtt álló feladatok megoldásához nélkülözhetetlen hatékonyan működő jogrendszer kialakítása indokolta – tartalmazza a jogalkotási programra, a jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos munkamegosztásra és felelősségre vonatkozó szabályokat, valamint rögzíti azt is, hogy az állami szervek mellett a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket is be kell vonni a jogszabályok tervezetének előkészítésébe.
A jogszabály megalkotása előtt elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdek-összeütközések feloldásának lehetőségét, és fel kell mérni a szabályozás várható hatását, valamint a végrehajtás feltételeit, egyúttal előírja, hogy a jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni a jogszabályok tervezetének előkészítésébe (pl: gazdasági kamarák, állattartók szervezetei, civil egyesületek, stb).

A törvény a társadalmi vitákra vonatkozóan csak az alapvető szabályokat állapítja meg, széles körű lehetőséget hagyva ezzel arra, hogy a társadalmi vita konkrét formáját és módját a képviselő-testületek – az egyes törvényekben kötelezően meghatározott eseteken túl – a gyakorlat igényeihez igazíthassák:
 – a kötelező évi egy közmeghallgatáson túl további közmeghallgatás megtartása,
 – lakossági fórum tartása választási körzetenként,
 – konzultáció szervezése civil szervezetekkel,
 – önkormányzati újság kiadása,
 – önkormányzati honlap működtetése,
 – testületi ülések élő tv-s közvetítése.

A jogszabályok hatékonyságának biztosítása érdekében alapvető követelmény, hogy a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek folyamatosan figyelemmel kísérjék a jogszabályok alkalmazásának hatását, és a tapasztalatokat a jogalkotásban is hasznosítsák. A jogszabályok hatályosulásának vizsgálata minden jogalkotó és jogalkalmazó szerv kötelessége.

Mezőberényben a képviselő-testületi üléseket a helyi kábel tv élőben közvetíti – illetve többször megismétli -, a Mezőberényi Hírmondó elnevezésű önkormányzati újság havonta jelenik meg, a városi honlapon is folyamatosan jelennek meg a különböző önkormányzati hírek, tájékoztatók, felhívások.
A helyi jogalkotás területén egy rendeletet kívánok kiemelni, amely a helyi állattartásról szól: a képviselő-testület hosszas előkészítés után 2005. novemberi ülésén tárgyalta és fogadta el az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendeletet, úgy, hogy a rendelet hatályba lépése előtt szabályszerűen létesült állattartások 2007. június 30. napjáig továbbra is fennmaradhattak.

A képviselő-testület 2008. évben vizsgálta a rendelet hatályosulását, két alkalommal (májusban és októberben) – a közmeghallgatás, valamint a helyi méhészek szervezete kezdeményezésére – módosította azt, enyhített az előírásokon.

Helyi jogalkotásnál nagyon fontos, hogy „élő kapcsolat” legyen a jogalkotó és a szabályozni kívánt helyi társadalmi viszony közt, arról megfelelő ismeret álljon rendelkezésre, a jogszabálytervezetek társadalmi vitája nemcsak a jogalkotó részére ad lehetőséget plusz információk beszerzésére, hanem elősegítheti az önkéntes jogkövetést is.

A helyi jogalkalmazás hatékonysága szorosan összefügg az állami jogalkotás minőségével: a jogalkotó bevonja-e a jogalkotásba a jogalkalmazót, folytat-e a szakmai és egyéb civil szervezetekkel egyeztetést, társadalmi vitát, a véleményeket figyelembe veszi-e, kellő időt biztosít a hatálybalépéshez, figyelemmel kíséri a jogszabály hatályosulását?

Jogalkalmazóként nehéz követni az állami jogalkotást, ha egy jogszabályt 3 héten belül két alkalommal is lényeges rendelkezések tekintetében módosítanak, illetve az sem segíti a jogalkalmazást, ha a jogszabály kihirdetése napján lép hatályba, hiszen mire a Magyar Közlöny megérkezik, addigra már rég hatályba lépett, és végrehajtására kevés idő állt rendelkezésünkre.

Persze előre is dolgozhatnánk: nézegethetnénk az országgyűlés honlapján a törvénytervezeteket, vagy keresgélhetnénk a különböző jogtárakban a még nem hatályos jogszabályok közt, de valljuk be őszintén, a napi munka mellett erre kinek van ideje?

Summa summarum: jó lenne, ha nem a Magyar Közlönyből értesülnénk a jogszabályokról, és nem a kihirdetésük után, hanem érdemi jogalkotás történne, akár a jogalkalmazók véleményének kikérése és figyelembe vétel után.

Reméljük, hogy a jogalkalmazók részéről a jogalkotással kapcsolatos észrevételek, javaslatok az új jogszabály megalkotása során nem lesz csak „pusztába kiáltott szó”.