Balatonfüreden került megrendezésre a Települési Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének közös konferenciája. 200 polgármester és jegyző vett részt a rendezvényen, 2011. november 3-4-én. A Jegyző és Közigazgatás főszerkesztője, Tóth Zoltán készített összefoglalót. A konferencia részleteit a http://www.ookk.hu honlapon találják az olvasóink.

A füredi Anna bálok helyszínén, az Anna Grand Hotel épülete előtti árkádsor falain márványtáblák tucatjai őrzik a magyar művészek és tudósok emlékét, akik az elmúlt 140 évben rész vettek az Anna bálok valamelyikén, vagy ebben a hotelben nyaraltak-teleltek. A báltermében érezni a levegőn is, hogy jeles események helyszíne szokott lenni.

A konferencia helyszínének házigazdájaként a balatonfüredi polgármester Bóka István köszöntötte a résztvevőket. Megemlítette, hogy milyen fontos az, hogy helyszínt adhatnak az önkormányzati törvény-tervezet társadalmi vitájának, még az előtt, hogy a kormány a végleges javaslatot elfogadta volna.

A szervezők nevében a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere Gémesi György nyitotta meg a konferenciát, azzal a gondolattal, hogy kezdetét veheti érdemben az önkormányzati törvény szakmai vitája. Az 1990-ben elfogadott, rendszerváltó önkormányzati törvény megfelelt a kor követelményeinek, azonban az eltelt 20 év során fokozatosan megkopott, kiüresedet. A kezdeti jó költségvetési, pénzügyi feltételek egyre gyérültek, viszont a feladatok és hatáskörök sokasodtak. Megérett az idő egy új törvény kialakítására. Bizakodó hangulatban néznek a konferencia résztvevői a kormányzattal folytatandó párbeszéd elébe.

A konferencia résztvevői tapssal köszöntötték dr. Navracsics Tibor minisztert, aki előadásának a nyitányaként bejelentette, hogy a kormány előző napon (november 2-án), elfogadta az új önkormányzati törvény-javaslatot, és azt az Országgyűléshez legkésőbb november 7-én benyújtja. A társadalmi vita lezárult.

A miniszteri előadás elméleti bevezetőjében megállapításra került, hogy Magyarországon az elmúlt 70 évben tanácsrendszer működött, és működik még ma is. A valódi önkormányzati rendszer az új önkormányzati törvény elfogadásával jön létre. A megújulás elméleti alapja az államigazgatási és az önkormányzati feladatok és hatáskörök szétválasztása lesz. A gyakorlati megvalósításra az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szervezeti megjelenítésével kerül sor. Államigazgatási feladatnak és hatáskörbe tartozó ügynek azt kell tekinteni, amelynek eldöntése az egész országban egységesen kell, hogy történjék. Az államigazgatási ügyeket rutineljárásban kell alkalmazni: minden ügyfélre az állam ugyanazokat kötelezettségek terheli, minden ügyfélnek ugyanolyan jogai vannak. Ugyanez a szabály érv érvényes a közszolgáltatásokra is. Ennek megfelelően az államigazgatási szervezeti keretben nyújtott közszolgáltatásokat (pl. kórház, általános iskola) nivellálni kell. Az államigazgatásban nincs demokrácia, hanem alá- és fölérendeltség van, ahol parancsot adnak és jelentést tesznek. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök alapvetően mások. Az önkormányzati ügyek a helyi közösség demokráciáját testesítik meg: a mellérendeltség alapján működik, településenként eltérő sajátosságok és megoldások vannak. Nincs határozott és végső lista az államigazgatási és önkormányzati ügyekről, a határvonal időszakonként változik.

A kétféle minőség együttesen, közösen alkotja a magyar államot. Olyan önkormányzati rendszert kell létrehozni, amely lehetővé teszi a kormányzat számára, hogy az országot kormányozni lehessen. Az önkormányzati választás nem hozhatja létre a kormánnyal való szembeállás tényezőit helyi szinten. Az államigazgatási feladatok és hatáskörök szervezeti megjelenítése – beleértve egyes közszolgáltatásokat is – a megyei kormányhivatalokban, mint integrált és egységes területi szervezeti egységekben történik, melynek végpontjai a járási hivatalok. Ennek megfelelően az államigazgatásinak minősített feladatok önkormányzati szervezeti körből kikerülnek.

A megyei közgyűlések a jövőben területfejlesztési feladatokat látnak el, intézményeik külön „átadási” törvény alapján átkerülnek – az adóságokkal együtt – a kormányhivatalokhoz.

A miniszter bejelentette, hogy a jegyzők és a polgármesterek bére az új törvény kapcsán nem kerül csökkentésre.

A miniszteri előadást követően az államigazgatási végpontokkal, a járásokkal kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésre került (volna) sor. Virág Rudolf a KIM helyettes államtitkára, azonban a legtöbb kérdésre nem tudott válaszolni, mivel vagy a miniszter már elmondta, vagy a minisztériumi előkészítés még nem publikus, vagy, mert még nem kezdődött el kérdés szakmai kidolgozása. Nánási Éva, a JOSZ elnöke ismertette a JOSZ állásfoglalását az önkormányzati törvény előkészítésével kapcsolatban (l: https://www.jegyzo.hu/index.php?oldal=egycikk&id=2262). Bálint József, a KÖZSZÖV elnöke felhívta a figyelmet az átszervezés humánpolitikai feladataira. Emlékeztetett rá, hogy 1983-85-ben, a járások megszüntetése folyamán a magyar közigazgatás, 4000 jól képzett köztisztviselő elvesztett. A jelenlegi átszervezés nem járhat ekkora egzisztenciális veszteséggel. Tárnoki Richard, Balatonfüred jegyzője a jegyző kollégák figyelmét arra hívta fel, hogy az átszervezés kapcsán az irattár megosztásától a finanszírozásig, az informatikai rendszerek átadásától az épületmegosztásig sok-sok problémával fognak a kollégák.

Dr. Naszvadi György, a NGM államháztartásért felelős államtitkára, korábban elfogadta a felkérést az előadás megtartására, azonban nem ért rá más elfoglaltsága miatt a konferencián való részvételre. Távollétében egy munkatársa tartotta meg az előadást Önkormányzati finanszírozás címmel.

Az előadás első blokkja az önkormányzatok hiteleinek, illetőleg kötvényeinek a további lehetséges sorsáról szólt. Az önkormányzatok között egyenlőtlen a megoszlás: a legnagyobb adósságokkal a megyei és a megyei jogú városok rendelkeznek, kisebb mértékben a városok, és az egészhez viszonyítva községeknek nagyon alacsony az adóság állománya. Alaphelyzetben az intézményekkel kapcsolatos adósságokat az intézményekkel együtt a kormányhivatalok átveszik. Az intézményirányításra új hivatalok alakulnak a kormányhivatalokon belül. A témához hozzászóló – adósággal nem rendelkező polgármesterek – élénken tiltakoztak az ellen, hogy az intézmények elvételénél nem tesznek különbséget az önkormányzatok között, sőt a kormány a községekkel fizetteti meg a városok és megyék hiteleit. Arra a kérdésre sem volt válasz, hogy mi lesz az un. visszaszerződési lehetőséggel.

A 2012. évi költségvetésben az önkormányzatok vonatkozásában nagy változásokra nem kell számítani, mert 2013-tól lesz az átfogó önkormányzati költségvetési reform. Ennek a reformnak több iránya lesz: egyrészt az elvonásra kerülő feladatok és hatáskörök együtt járnak a költségvetési támogatások lényeges csökkentésével. A másik változási irány: a megmaradó feladatokra és hatáskörökre az un. feladatfinanszírozás rendszere lesz kidolgozva. Az előadótól nem sikerült felvilágosítást kapni egyetlen kérdezőnek sem a feladatfinanszírozás lényegéről, mert az „még előkészítési munkafázisban van”. Csökkennek a kötelező feladatok, azonban ami kötelező lesz, az meg is lesz finanszírozva központi költségvetésből. Az önként vállalt feladatokat az önkormányzat saját bevételből maga kell, hogy finanszírozza. A reform lényeges eleme az új „adósságengedélyezési eljárás” lesz. Ennek lényege, hogy két miniszter engedélye is kell ahhoz, hogy újabb hitelt vegyen fel vagy kötvényt bocsásson ki az önkormányzat. (Kivéve az éven belüli visszafizetésű, működési hitel.) A 2013-tól érvényes helyi és (új) települési adókról csak annyit lehetett megtudni. hogy az adókivetésnek nem lesz felső határa. Az előadó nem találta valószínűnek, hogy az iparűzési adónak ne legyen helyben maradó része. Tekintettel a kölcsönös tájékozatlanságra az előadást követő vita heves és indulatos volt.

Az új önkormányzati törvény-javaslatról Tállai András, BM helyettes államtitkár tartott előadást. Az előadás ismertetése nagyon rövidre fogható, mivel a parlamenti benyújtást követően az interneten olvasható lesz, ígéret szerint november 7-től. Az új önkormányzati törvény Budapest fővárossal csak az alapelvek szintjén foglalkozik, a feladatok és hatáskörök módosításaira később kerül sor.

A konferencia tanulságait az önkormányzati érdekszövetségek vezetői az alábbiakban foglalták össze:

MÖSZ: Elégtelen volt a társadalmi vita. Az egészségügyi feladatok államosítása helyes döntés, azonban az oktatási feladatokat nem szabad elvenni az önkormányzatoktól.

MJVSZ: Az önkormányzati törvény alapelveivel egyetértenek, azonban a parlamenti vita során nagyon félni kell a módosító indítványoktól. Ha a törvény alapelvei megmaradnak, akkor az ágazati törvények módosítása lehet a következő csapda. A feladatfinanszírozás már a 2002-es kormányprogramban is benne volt, de nem volt elegendő pénz a bevezetéshez. Kérdés az, hogy most lesz-e elegendő?

TÖOSZ: Az ágazati követelmények szintjét csökkenteni kell a közszolgáltatásokban, különben nem lesz elég pénz a feladatfinanszírozásra. A visszaszerződés lehetőségét egységesen kellene kezelni: megadni minden önkormányzatnak vagy egyiknek sem.

BÖSZ: Folyamatos volt a társadalmi vita. Az egy kerület feladatát meghaladó feladatokat fővárosi szintű feladattá kell tenni. Az ágazati törvényekben rejlenek az ördögök. Az alapfokú oktatást önkormányzati feladatban kell hagyni.