A települési önkormányzatok köznevelési feladatai jelentős mértékben lecsökkentek, illetve változtak 2013. január 1-jével, amikortól lényegében két területre szűkült a települési önkormányzatok kötelezettsége e téren:
– az óvodai nevelésről való gondoskodásra és
– egyes települési önkormányzatok esetében bizonyos köznevelési intézményi kör működtetésére.
Jelen cikk keretében az ún. működtetési/üzemeltetési feladatokról lesz szó, a téma aktualitása okán.

A téma aktualitását egyrészt az adja, hogy a 2014 decemberében megjelent törvénymódosítás némileg változtatott a működtetés (üzemeltetés) fogalmán és tartalmán, másrészt pedig az, hogy az Országgyűlés előtt lévő – egyéni képviselői indítvánnyal benyújtott – törvénymódosítási javaslat a működtetéssel kapcsolatos, idei évben esedékes felülvizsgálattal kapcsolatban fogalmaz meg lényeges változtatásokat.

1. A működtetés fogalma, tartalma és az ezzel kapcsolatos változtatások

2013. január 1-jével a jogalkotó a korábbiakban megszokott, ismert konstrukcióhoz képest egy teljesen új megvalósítási mód mellett döntött a köznevelési közfeladatok állami és helyi önkormányzati ellátása terén. Deklarálásra került, hogy a köznevelési közfeladatok ellátása alapvetően az állam közszolgálati feladata. Ez alól az óvodai nevelés képez kivételt – amely magában foglalja a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését –, mivel a települési önkormányzatok kötelező feladata maradt. A kötelező feladat ellátásáról a települési önkormányzat a megszokott módon:

• saját intézmény fenntartásával,
• más települési önkormányzattal történő társulással és
• egyházi vagy magán köznevelési intézményfenntartóval kötött köznevelési szerződés útján
  gondoskodhat.

Az óvodai nevelésen és a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésén kívül a többi köznevelési közfeladat (alapfeladat) ellátásáról az állam gondoskodik, alapvetően az állami intézményfenntartó központon keresztül, amely a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK).

Új fogalomként került bevezetésre – 2013. szeptember 1-jével – a működtető, a működtetés, amely szintén a települési önkormányzatok kötelező feladata a következő feltételek mellett:

• a település lakosságszáma meghaladja a 3000 főt,
• a köznevelési intézmény fenntartója a KLIK (tehát más állami fenntartó esetében a működtetési kötelezettség nem áll fenn),
• a működtetési kötelezettség a szakképző intézményeken kívül az összes többi köznevelési intézményre (tehát nemcsak a nevelési-oktatási intézményekre, hanem a pedagógiai szakszolgálati, és pedagógiai-szakmai szol-
  gáltatást nyújtó intézményekre) is kiterjed,
• a köznevelési intézmény települési önkormányzati tulajdonban lévő épületben működik.

A fenti feltételek ún. konjunktív, tehát együttes feltételek, ami azt jelenti, hogyha azok bármelyike nem teljesül, a települési önkormányzatnak nincs működtetési kötelezettsége az adott köznevelési intézmény vonatkozásában.

Nagyon fontos, hogy a működtető és a működtetés fogalmát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) kizárólag települési önkormányzatok, méghozzá a települési önkormányzatok egy bizonyos köre és meghatározott feltételek teljesülése esetében használja. Téves tehát az az értelmezés, amely akár a KLIK, akár más fenntartó vonatkozásában a fenntartói feladatokat fenntartói és működtetői feladatokra bontja. A fenntartás fogalma továbbra is egységes maradt a törvényben. A működtetés csak abban az esetben jelenik meg, mint feladat és mint fogalom, amikor a törvényben foglalt feltételek teljesülnek. Minden egyéb esetben megmaradt a fenntartói feladatellátás egysége. Konkrétan és a jogszabályi rendelkezéseket idézve:

„9. fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és – e törvényben foglalt esetben a működtetővel közösen – a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik,” (Nkt.
4. § 9. pont).

Vagyis egyházi vagy magánintézmény, települési önkormányzati fenntartású óvoda stb. esetében nem beszélhetünk a működtető fogalmáról, illetve a törvény nem bontja meg az ellátandó feladatokat két szereplő között. A fenntartó változatlanul az a természetes vagy jogi személy, amely a köznevelési intézmény működéséhez szükséges valamennyi feltétel biztosításáról köteles gondoskodni. Egy bizonyos állami fenntartású intézményi körben – a fentiekben jelzett törvényi előírások teljesülése esetén – a fenntartói feladatok megoszlanak a KLIK és a települési önkormányzat között, és a fenntartói feladatok egy – a törvény által körülhatárolt – részét az arra kötelezett települési önkormányzatnak kell ellátnia. Az összes többi feladat ellátásáról a fenntartó, a KLIK köteles gondoskodni. A fenntartó és működtető fogalma tehát a rész–egész elvén került meghatározásra. Ezt a gondolatmenetet erősíti az Nkt. legutóbbi módosítása, amely a 2014. évi CV. törvénnyel történt meg és 2015. január 1-jétől hatályos:

„18. működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi feltételek rendelkezésre állásához szükséges személyi és pénzügyi feltételeket az e törvényben meghatározottak szerint biztosítja,” (Nkt. 4. § 18. pont).

Ez a módosítás nem jelent tehát érdemi változtatást, csupán a fogalmat pontosítja, az értelmezés még egyértelműbbé tétele érdekében. A fogalom azért válik így egyértelműbbé, mert a köznevelési intézmény fenntartásához szükséges három feltételkörből indul ki, miszerint a fenntartás a személyi, a tárgyi, és az előzőekhez szükséges pénzügyi feltételek biztosítását jelenti (Nkt. 22. §). Ezen feltételek biztosítása oszlik meg a KLIK és a települési önkormányzat között. Hogy hogyan, az az Nkt. 76. §-ából tudható meg, amely szintén módosult 2015. január 1-jével, és itt már érdemi változtatásról beszélhetünk, ha az nem is átfogó és nem érinti alapjaiban a működtetés tartalmát.

„76. § (1) A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. A működtető a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemelteti, karbantartja, gondoskodik az állagmegóvásról. Az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése a működtetőnek nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. (…)

(3) A működtető feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek – ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket – bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás–átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata továbbá a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához jogszabály szerint szükséges technikai berendezések működtetése, javítása, karbantartása, cseréje és a tulajdonában lévő taneszközök, egyéb eszközök és felszerelések karbantartása.”

Mi is ebben a változás, a korábban hatályos rendelkezésekhez képest?

1. Egyrészt megfigyelhető a szabályok átstrukturálása, amely érdemi változást nem jelent, viszont az értelmezést könnyíti, logikusabbá teszi a törvény felépítését, a rendelkezések sorrendjét, tehát a törvény koherenciáját erősíti. Pl. külön bekezdésbe és egymás után kerülnek az ingatlan és az ingó vagyon biztosításával kapcsolatos feladatok. [Az Nkt. 76. § (1) bekezdés alapvetően az épületről, az ingatlanról és annak üzemeltetéséhez szükséges feladatokról szól, a 76. § (3) bekezdésben pedig az ingóvagyonnal, az eszközökkel, felszerelésekkel kapcsolatos feladatok jelennek meg.]

2. Másrészt érdemi változtatást is eszközöl a törvénymódosítás, amely az Nkt. 76. §
(3) bekezdésében jelenik meg. Eszerint bekerül a szabályozásba a tárgyi feltételek, ezen belül a helyiségek bizonyos szempontú osztályozása, és az ingó vagyon, a bútorok és eszközök tekintetében is ezen az alapon határolja el a feladatokat a törvény. Konkrétan:

A működtető feladata alapvetően a köznevelési intézmény működéséhez szükséges összes tárgyi feltételről való gondoskodás, és ezen belül azt ragadja meg a jogalkotó, hogy mi nem a feladata a működtetőnek, kivételek meghatározása útján. Mi nem a feladata a működtetőnek?

Nem feladata a működtetőnek a bútorzat, és a nevelőmunkához szükséges eszközök és taneszközök beszerzése. A kivétel alól is van azonban kivétel, mivel a kiszolgáló helyiségek esetében a bútorzat, eszközök, felszerelések biztosítása is a működtető feladata.

Még egy további változás várható a működtetéssel kapcsolatban, 2015. április 1-jétől. Ebben az időpontban lép ugyanis hatályba az Nkt. azon módosított rendelkezése, miszerint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról nem a KLIK, hanem az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) gondoskodik. Ebből a működtető települési önkormányzatokra nézve az a lényeges változás következik, hogy megszűnik ettől a pillanattól kezdve a működtetési kötelezettségük a KLIK fenntartású pedagógiai intézetek vonatkozásában, mivel ezek az intézmények megszűnnek és a feladataikat az OH veszi át. Mindez abból következik, hogy a működtetésre vonatkozó szabályokban ezzel együtt nem történik olyan változás, amely módosítana azon, hogy csak a KLIK fenntartású köznevelési intézményeket kell működtetnie az érintett települési önkormányzatoknak. Tűrési kötelezettsége ugyanakkor továbbra is marad az épülettulajdonos települési önkormányzatoknak olyan esetekben, ha a pedagó-
giai-szakmai szolgáltatás nyújtása települési önkormányzati tulajdonú épületben történik. Erre vonatkozóan az Nkt. a következő szabályokat határozza meg 2015. április 1-jei hatálybalépéssel:

„76/B. § Az állami köznevelési közfeladat ellátásához a hivatalt az általa ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok biztosítását szolgáló helyi önkormányzati tulajdonú
a) önálló ingatlanra és ingó vagyonra vonatkozóan ingyenes vagyonkezelői jog,
b) ingatlanrészre és ingó vagyonra vonatkozóan ingyenes használati jog
illeti meg.
(…)

99/C. § (1) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a hivatal 2015. április 1-jétől biztosítja.
(2) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében az állami pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását biztosító mindazon állami és helyi önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlan vagyon, tárgyi, műszaki, pénzügyi eszköz, amely a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását biztosítja és 2015. március 31-én az állami intézményfenntartó központ használatában vagy vagyonkezelésében van,

a) önálló ingatlan és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében a hivatal ingyenes vagyonkezelésébe,

b) ingatlanrész és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében a hivatal ingyenes használatába kerül 2015. április 1-jén.

(3) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását biztosító személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi eszközök alatt az átvett pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és ingatlan vagyont is érteni kell.”

2. A működtetéssel kapcsolatos aktuális feladatok és határidők

Tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatok képviselőinek megválasztását követő évben járunk, ismét esedékes a működtetés alóli felmentésre, illetve a működtetés vállalására vonatkozó kérelmek benyújtása.

Mint ismeretes

• a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat a működtetési kötelezettségének teljesítése alól – az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség hiánya esetén, az érintett köznevelési intézmény működtetésével kapcsolatos kiadásaira és a köznevelési intézmény működtetéséhez rendelkezésére álló bevételeire vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás mellett – felmentést kérhet, illetve
• a 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat vállalhatja – a szakképző iskola kivételével – az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről való gondoskodást.

Mindkét típusú kérelmet 2012. év végén kellett első ízben benyújtani [Nkt. 97. § (24) bekezdés], és idén jár le az akkor hozott döntések érvényessége. A működtetés alóli felmentési, illetve a működtetés vállalására vonatkozó kérelmek tárgyában hozott döntések ugyanis a helyi önkormányzati képviselők választását követő év augusztus 31-éig szólnak. 2015. szeptember 1-jétől pedig – kérelem és az arról történő pozitív döntés hiányában – a törvény főszabályai szerinti állapot áll vissza, vagyis – röviden – a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat működtetésre köteles, függetlenül attól, hogy 2012-ben kapott-e ez alól felmentést vagy sem, a 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat esetében pedig a KLIK látja el a fenntartói feladatok teljességét, tehát az ennek részhalmazát képező működtetési feladatokat is.

A fenti rendelkezések értelmezésére ráerősít, egyben némileg változtatna a szabályokon egy képviselői önálló indítványként benyújtott törvénymódosítási javaslat, amely az Országgyűlés honlapján (www.mkogy.hu) a T/3119. irományszám alatt megtekinthető. A módosítási javaslat értelmében minden érintett települési önkormányzatnak, amelynek az illetékességi területén a KLIK fenntartásában lévő köznevelési intézmény települési önkormányzati tulajdonú ingatlanban működik (tehát lakosságszámtól és attól függetlenül, hogy 2012-ben mi volt az önkormányzat képviselő-testületének szándéka), be kell nyújtani egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy kívánja-e működteti a jövőben az illetékességi területén lévő, saját tulajdonában álló épületben működő, KLIK fenntartású köznevelési intézményt (a szakképző iskolák kivételével). Ezenkívül, ami nagyon fontos, a március 31-ei benyújtási határidő június 15-ére módosulna a javaslat elfogadása esetén. Erre az időpontra a nyilatkozaton kívül a kérelmet és a kérelmet alátámasztó adatszolgáltatást is be kell nyújtania azoknak a települési önkormányzatoknak, amelyek a törvény főszabályaitól eltérően felmentést kívánnak kérni a működtetési kötelezettség alól, vagy – bár ez nem kötelességük – működtetni kívánják a területükön lévő KLIK fenntartású köznevelési intézményeket. Bár a törvénymódosítási javaslathoz módosító indítvány nem érkezett, az abban foglaltakat – nyilvánvalóan – csak az Országgyűlés által történő elfogadás, kihirdetés és hatálybalépés után lehet alkalmazni. Tehát az ez iránt érdeklődőknek figyelni kell az Országgyűlés honlapját, illetve a Magyar Közlönyt, hogy a törvény végleges és hatályos szövegét megismerhessék.