Egy jegyzői egyesület a homokháton 2000/6

2009-11-30

Megalakulásunkra 1999. december 21-én került sor Ruzsán. Ekkor tizenegy jegyző részvételével megalakult a Homokháti Jegyzők Egyesülete, Ruzsa község székhellyel.

Hosszas vita eredményeként döntöttünk úgy, hogy egyesületet hozunk létre, a gyakorlati működési formának pedig a klubszerű tanácskozásokat láttuk célszerűnek. Az egyesületnek jelenleg tizenöt tagja van, ezek a következők: Ásotthalom, Balotaszállás, Bordány, Domaszék, Forráskút, Kelebia, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Üllés, Zákányszék, Zsombó, ebből három település Bács megyei. Az egyesület céljai között szerepelnek – a többi klub tevékenységen túl – a továbbképzések és tapasztalatcserék, bel- és külföldi tanulmányutak szervezése, közreműködés az uniós felkészítő programokban, a helyi lakosság és a civil szervezetek részére közérdekű információk szolgáltatása, a települések együttműködésének segítése és a közigazgatási jogalkalmazás során a gyakorlatban jelentkező ellentmondásos helyzetek kiküszöbölésére jogszabályváltozás kezdeményezése a jogalkotásra hatáskörrel rendelkező szerveknél. Az egyesület alapszabálya rögzíti, hogy közhasznú tevékenységet végez, tagsága rendes, pártoló és tiszteletbeli tagokból áll. Létrehoztuk az egyesület szerveit, az öttagú elnökséget, a háromtagú ellenőrző bizottságot, valamint elnököt, titkárt és három alelnököt választottunk. Ez utóbbira azért került sor, mert mindegyik alelnök egy konkrét feladatcsoport gondozását kapta. Ennek megfelelően, egy-egy alelnök felel szakmai és jogi kérdésekért, a külkapcsolatokért és a közösségi kapcsolatokért. Ez azt is jelentette, hogy nem hoztunk létre más bizottságot a kötelezőn kívül. Szólni kell még a működés anyagi forrásairól, azaz az egyesület gazdálkodásáról. A vagyonunk a tagdíjakból, felajánlásokból, önkormányzatok támogatásából, pályázaton nyert pénzekből és egyéb bevételekből (pl. pénzintézeti kamatokból) áll.
Hogyan működik az egyesületünk a gyakorlatban?
Az egyesület szükség szerinti tanácskozásaira általában két havonkénti gyakorisággal kerül sor, s ezeket – alfabetikus sorrendben – a tagtelepülésen tartjuk, aki egyben a házigazda szerepét is betölti. Minden esetben meghívjuk a település polgármesterét is. Eddig hat alkalommal, mindig másik helyszínen tartottuk a tanácskozásainkat, ezek közül a legutóbbi – megalakulásunk óta először – a Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Egyesület polgármestereivel közösen szerveződött.
Ha eddigi működésünk tapasztalatait megpróbálom összegezni, akkor először mindenképpen leszögezhető, hogy nagy szükség van a jegyzők szerveződésére. Ha a kapcsolatok és az együttműködés nem is minden területen alakult a céloknak megfelelően, az megállapítható, hogy elkezdődött egymás problémáinak a megismerése, a tapasztalatok cseréjének a bátrabb és hatékonyabb kihasználása. Kritikusan azt is be kell viszont vallani, hogy többet és jobbat szeretnénk tenni a továbbfejlesztés terén, azonban ez nem mindig csak és kizárólag rajtunk múlik. Sok olyan körülmény hátráltat bennünket, amelyekről beszélni kell. Ezek a problémák nem csak a mi régiónkat érintik, hanem döntően az egész jegyzői, velünk együtt pedig az önkormányzatok köztisztviselői karát is.
Ezek közül kiemelnék néhányat;
– nincs elég megfelelő színvonalú és szakmai felkészültségű szakemberből a helyi igazgatásban;
– jelentős gond helyi önkormányzati szinten a dolgozók nem megfelelő javadalmazása, s már tapasztaljuk a nagyobb önkormányzatok elszívó hatását,
– nincs megoldva a közigazgatási dolgozók szervezett képzése és továbbképzése, ebből adódóan a szakmai felkészültség és színvonal jelentős eltérést mutat, az utánpótlás pedig véletlenszerű,
– nincs szakmai együttműködés a polgármesteri hivatalok szakalkalmazottjai és a megyei közigazgatási szervezetek munkatársai között,
– ugyancsak nincs élő kapcsolatrendszer a városi és a vonzáskörzetébe tartozó települések önkormányzatainak szakmai munkatársai között, és ez a szakmai együttműködés hiánya nehezíti a településközi kapcsolatok fejlődését egyéb területeken is,
– a kistérségre szervezett közigazgatás kialakulásának alapfeltétele lenne a térségi szemlélettel és térségi ismeretekkel rendelkező szakmai apparátus léte, bár néhány fontos szakigazgatási feladat kistérségi szintre került – a gyámügy és az építésügy egy része, okmányirodák által ellátandó feladatok -, de vannak olyan szakmai felkészültséget igénylő területek, pl. szabálysértés, köztartozások beszedésére végrehajtási irodák létrehozása, amelyek szintén térségi működtetést igényelnének,
– nincs megfelelően rögzítve a közigazgatási szolgáltatási minimum követelménye.
Bár folytathattam volna tovább a fenti listát, úgy gondolom, külön kell szólni a következőkről:
– új szervezetek építése helyett inkább a meglévők működőképességének a fokozását kell (lene) erősíteni, ugyanis az összes átalakítások állandósítják a bizonytalanságot a közigazgatás szereplői között,
– mindezek együttesen úgy hatnak ránk, jegyzőkre a mindennapi munkánk során, hogy egyre kevesebb idő és energia jut a jegyzői szerveződésekben rejlő szakmai műhelymunkákra, a helyi közigazgatás színvonalának megőrzésére és javítására.
Végezetül, biztosan sok jegyzőklub és egyesület megfogalmazta a továbblépés lehetséges irányait, most megpróbálok néhány – általam fontosnak tartott – javaslatot megfogalmazni. Kapjunk konkrét és kiszámítható segítséget a Belügyminisztériumtól a működésünkhöz, vonjanak be bennünket a jogszabály-előkészítő munkába.
A központi költségvetés anyagilag is adjon támogatást a működő szervezeteknek, ezzel be lehetne kapcsolódnunk a továbbképzések szervezésébe és lebonyolításába.
A Jegyzők Országos Szövetsége vállaljon hatékonyabb és konkrétabb szerepet a jegyzői egyesületek és klubok munkájának a támogatásában.
Egyesületünk szívesen áll az érdeklődők rendelkezésére, címünk: