Az Alkotmánybíróság ma
meghozott határozatában megállapította: a kompenzációs listás mandátumszerzés
súlyozott számítása kivételével nem alaptörvény-ellenesek az új fővárosi
választási rendszer alapvető szabályai. Az alaptörvény-ellenes rendelkezést az
Alkotmánybíróság megsemmisítette, egyebekben az indítványokat elutasította. Az
Alkotmánybíróság másrészt alaptörvény-ellenesnek ítélte, hogy a választópolgár
az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve
a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet
tájékoztatást. Az Alkotmánybíróság ezért ezt a rendelkezést megsemmisítette.

Ötvenhét
országgyűlési képviselő a fővárosi közgyűlés tagjainak választására vonatkozó
új szabályok alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.
Álláspontjuk szerint alaptörvény-ellenes, hogy a fővárosi kerületek
polgármesterei megválasztásukkal egyben a fővárosi közgyűlés tagjaivá is
válnak. Az indítványozók szerint egyrészt így a fővárosi közgyűlés huszonhárom
tagját a választópolgárok nem közvetlen szavazással választják meg, másrészt
sérül az egyenlő választójog követelménye is, hiszen az egyes kerületek
választópolgárainak szavazatai különböző súllyal esnek latba, mivel az egyes
kerületekben élő választópolgárok száma jelentős eltérést mutat. Álláspontjuk
szerint a választójog egyenlőségét az a szabály is sérti, amely a kompenzációs
listás mandátumszerzés körében a vesztes polgármester-jelöltekre leadott
szavazatok súlyozását írja elő, mivel ez a nagyobb lélekszámú kerületekben élő
választópolgárok szavazatának sokszoros súlyt ad. Az indítványozók a személyes
adatokhoz való jog alaptörvény-ellenes korlátozásának tartották, hogy a
választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a
jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé
válásáig kérhet tájékoztatást.

Forrás: jogiforum.hu