A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) felsorolja azokat a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokat, melyek a helyi lakosság számára e közszolgáltatások formájában biztosítja az „élhető település” alapjait. E közszolgáltatások közé tartozik a településfejlesztés, településrendezés, amely területeken jelentős változások történtek, s még várhatóak is a közeljövőben.

Megszűntek azok a szabályozási lehetőségek, melyek lehetővé tették a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, az integrált településfejlesztési stratégia megalkotását, de ezek a szabályozási elemek nem szűntek meg teljesen, beépülnek az új normákba.

A helyi önkormányzatoknak immár településfejlesztési tervet és településrendezési tervet – együttes elnevezésükkel településtervet – kell alkotniuk.

A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében

a) a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása,

b) a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési érdek és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával,

c) a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése.

A fenntartható fejlődés – mint ismert – olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.

A településfejlesztés feladata a településen élők számára a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése, a települési erőforrásokra építő, az erőforrások fenntarthatóságát biztosító jövőkép, ezzel összhangban a rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztési irányok, célok és az azok elérését biztosító beavatkozások, programok és eszközök – fejlesztési akcióterületükkel együtt történő – meghatározása, az országos és térségi érdek, valamint a szomszédos és a más módon érdekelt többi település településtervének figyelembevételével.

A települési önkormányzat a település tervszerű, fenntartható, valamint gazdaságos fejlesztése és üzemeltetése érdekében a település egészére integrált, stratégiai és területi alapú, a környezeti, társadalmi és gazdasági adottságokra alapozott – a településrendezést elősegítő – településfejlesztési tervet készít.

A településfejlesztési tervben az önkormányzat a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével rövid-, közép- és hosszú távra rendszerbe foglalja településfejlesztési szándékait, ennek keretében

a) meghatározza a település jövőképét,

b) a jövőkép megvalósítása érdekében meghatározza az integrált stratégiai fejlesztési célokat és a célok elérését szolgáló feladatokat,

c) az egyes integrált stratégiai fejlesztési célokhoz és a feladatokhoz rögzíti a fejlesztési céladatokat és a fejlesztési akcióterületeket, egyben javaslatot tesz – a település térbeli, fizikai rendszerébe illesztve – az akcióterületek hasznosításának jellegére és módjára, a megőrzendő és a fejlesztési célokat szolgáló egyéb területek meghatározásával együtt,

d) meghatározza az a)–c) pontban foglaltak térbeli, időbeli és gazdasági rendszerét.

A településfejlesztési terv részletes tartalmi követelményeit a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg, amely a település népességszámára tekintettel az egyes településekre eltérő tartalmi követelményeket határoz meg.

A településfejlesztési tervet a települési önkormányzat képviselő-testülete normatív határozattal állapítja meg azzal, hogy egy településre és egy fővárosi kerületre csak egy településfejlesztési terv készülhet.

A településfejlesztési tervben foglaltakat a települési önkormányzat a különböző, meghatározott döntéseiben érvényesíti.

A jelentős változások sorában kell említeni a településtervek tartalmának, elkészítésének, elfogadásának rendjét szabályozó végrehajtási jogszabályt, a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletet. E jogszabály hatálya kiterjed mind a településfejlesztési, mind a településrendezési tervekre, de emellett a településképi rendelet, a településképi arculati kézikönyv vagy a közterület-alakítási terv elkészítésére, elfogadásának rendjére is. Továbbá tisztáz – többek között – olyan lényeges fogalmakat, melyek a tervezés és annak időtartama szempontjából lényegesek. Meghatározza a közép- és hosszútáv fogalmát a tervezés szemszögéből. E szerint középtáv a 4–10 éves időtáv, hosszútáv a tíz évet meghaladó időtáv, illetve ezekből következően rövidtáv a négy évig terjedő időtáv.

A településrendezés feladata, hogy – a településfejlesztéssel összhangban – a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával

a) meghatározza a település összehangolt, rendezett és fenntartható fejlődésének térbeli-fizikai kereteit,

b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebb mértékre való csökkentése mellett,

c) biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, megjelenítve a települési zöldinfrastruktúrát is,

d) biztosítsa a település megőrzésre érdemes, jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképiarculatánakvédelmét.

A településrendezési feladatok érdekében településrendezési terv készül. Ez azt jelenti, hogy a településfejlesztési tervben foglaltakkal összhangban, az abban meghatározott településfejlesztési célok megvalósítása érdekében önkormányzati rendeletként

a) a települési önkormányzat képviselő-testülete helyi építési szabályzatot,

b) a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete kerületi építési szabályzatelnevezésű helyi építési szabályzatot,

c) a fővárosi önkormányzat közgyűlése fővárosi rendezési szabályzatot,valamint a helyi építési szabályzatnak minősülő Duna-parti építési szabályzatot és Városligeti építési szabályzatot

[az a)–c) pont alattiak a továbbiakban együtt: településrendezési terv] fogad el.

Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket a fent említett helyi építési szabályzatban állapítja meg.

Valamennyi település helyi építési szabályzatának tartalmaznia kell legalább a következőket (minimális tartalmi követelmények):

a) az építési övezet és az övezet, valamint érintettség esetén a szabályozási vonal ingatlan-nyilvántartási alaptérképen alapuló térképi megjelenítését;

b) az építési övezetre és az övezetre az építési helyet, a megengedett legnagyobb beépítettséget, a megengedett legnagyobb beépítési magasságot, a legkisebb zöldfelületi mértéket, a közműellátás és járműelhelyezés követelményeit, valamint az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket;

c) a telekalakítás szabályait;

d) érintettség esetén az országos és helyi építészeti örökségvédelemmel, régészettel, környezet- és természetvédelemmel, valamint honvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre, valamint a honvédelmi és katonai célú területekre vonatkozó védőterületet és védőtávolságokat.

Egy településre – ide nem értve a megyei jogú városokat, a fővárost és a fővárosi kerületeket – csak egy helyi építési szabályzat készülhet.

A települési önkormányzat a fejlesztési tervet és a rendezési tervet együttesen legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi, és dönt arról, hogy

a) azt továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza,

b) azt módosítja, vagy

c) újat készít.

A településképi rendelet – a fővárosra a vonatkozó kivételekkel – a település teljes közigazgatási területére készül.

A településképi rendelet állapítja meg

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét (együtt: helyi védelem), illetve a védelem megszüntetését,

b) a településszerkezet, településkarakter, tájkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket és

c) a településképi követelményeket.

A településképi követelmény lehet

a) egyedi építészeti,

b) területi építészeti és

c) reklámokra, valamint a reklámhordozókra, cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, továbbá az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény.

A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv) készül.

A kézikönyv a – települések természeti és épített környezete által meghatározott – településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.

A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amelyet a települési önkormányzat az erre vonatkozó normatív határozata mellékleteként fogad el.

A kézikönyv – a fővárosra a vonatkozó kivételekkel – a település teljes közigazgatási területére készül.

A kézikönyvben – a településképi követelmények megalapozására – meg kell határozni a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket.

Fontos változás, hogy a települések nemcsak önállóan, hanem megállapodás alapján társulásban, közös tervezésben is készíthetnek településtervet, kézikönyvet, településképi rendeletet.

A közös tervezésben készülő településterv, kézikönyv és településképi rendelet megalapozásának és alátámasztásának dokumentumai a közös tervezéssel érintett közigazgatási területek egészére készülnek.

Az elfogadásra előkészített településtervet, kézikönyvet és településképi rendeletet a települési önkormányzatok a közigazgatási területeik tekintetében önállóan egyeztetik, és arról önállóan döntenek.

Fentiekből is kitűnik, hogy a településfejlesztés, településrendezés olyan kötelezően ellátandó feladata és eszköze a helyi önkormányzatoknak, amely jelentősen határozza meg azt, hogy egy-egy település hogyan „nézzen ki”, milyen képet közvetítsen önmagáról. A település arculata, képe kialakítása, az építmények és települési értékek elhelyezkedése, elrendezése a képviselő-testületek, polgármesterek felelős, körültekintő döntését igénylik, melyek előkészítése, egyeztetése és érvényesítése nem nélkülözheti a megfelelő, jól felkészült szakemberek közreműködését.