A jegyzői vadkárbejelentési eljárásról

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

A jegyzői vadkárbejelentési eljárásról

XXIV. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Dr. Kovács Anita
Hatósági Főosztály, Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal


A vadkár témakörét épp a nyár elején megjelent lapszámunkban érintettük egész más megközelítésből vizsgálva: a vadkár enyhítésére használt vadriasztó készülék megalapozhat-e birtokvédelmet (ld. Jegyző és Közigazgatás XXIV. évf., 3 szám). Most tekintsük át szerzőnk tolmácsolásában a vadkárbejelentéssel kapcsolatos jegyzői feladatokat, illetve a vadászatra jogosult és a földhasználó jogait, kötelezettségeit.

A vadkár megállapítása iránti eljárás során a jegyző feladatait a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (továbbiakban Vtv.) tartalmazza, a vadkár meghatározását pedig a Vtv.-n túlmenően annak végrehajtási szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (továbbiakban: rendelet) határozzák meg alábbiak szerint.

A Vtv. 75. § (2) bekezdése szerint vadkárnak minősül a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része.

A természetes önfenntartási érték tehát nem tekinthető vadkárnak, károkozás esetén a kártérítés mértékénél ezt az arányt figyelembe kell venni.

A végrehajtási rendelet pontosítja a vadkár fogalmát. A rendelet 82. § (2) bekezdése szerint a mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás.

Ebből az következik, hogy nem mindenfajta, csakis az olyan károsítás tartozik a fogalom alá, amely a mezőgazdasági kultúra terméskiesését okozza. A rendelet 82. § (3) bekezdése meghatározza azokat az időszakokat is, amikor a különböző típusú mezőgazdasági vadkárokat be lehet jelenti, igényelni (pl. őszi gabona: október 1. – július 31.; tavaszi gabona: április 1. – augusztus 31. stb.).

A rendeletben felsorolt mezőgazdasági kultúrákkal kapcsolatban a végrehajtási rendelet nem taxatív felsorolást tartalmaz, legalábbis erre mutat rá egy a Kúria által hozott ítélet, mely szerint a gyep–legelő-gazdálkodás is a mezőgazdasági művelés körébe tartozik. Nem kizárt, hogy a vadak az ilyen módon hasznosított területen idéznek elő terméskiesést a mezőgazdasági kultúrában. A mezőgazdasági kultúra lehet az állatok tartásához szükséges takarmány termesztése is, ami ökológiai szempontból is pozitív használatnak minősül. A vadászatra jogosult akkor is köteles a vadkár megtérítésére, ha az gyepként, kaszálóként, illetve legelőként hasznosított szántó művelési ágba tartozó ingatlanon következett be.

A vadászatra jogosult a károk megelőzésének érdekében köteles megtenni bizonyos intézkedéseket a törvény értelmében, így köteles a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni; a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját haladéktalanul értesíteni; fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni; a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni stb.

A kármegelőzéssel kapcsolatban a föld használóját is terhelik ilyen kötelezettségek, azonban a vadkárokon túl a vadban okozott károk megelőzése érdekében is köteles megtenni bizonyos intézkedéseket. A föld használója többek között köteles a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni; a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni; a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni. Forrás: www.agraragazat.hu

A Vtv. 81. § (1) bekezdése értelmében vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.

Ha e közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről a felek között, akkor (ha nem közvetlenül a bírói utat választja) a károsult a jegyzőnél kérelmezheti az egyezség létrehozatalára irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását, ilyen esetben a jegyző három munkanapon belül szakértőt rendel ki.

A kárfelmérési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti eljárási szabályok az irányadóak a Vtv.-ben foglalt eltérésekkel.

A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozására tesz kísérletet a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan. Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, az nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

Abban az esetben azonban, ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást végzéssel megszünteti. Ilyenkor a károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését, mely határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A Vtv. szabályai alapján a jegyzőnek nem feladata, hogy a szakvélemény megvitatására a tárgyalás tartásán túlmenően további eljárási cselekményeket végezzen. Amennyiben a felek és – lehetőség szerint – a kirendelt szakértő személyes meghallgatásával megkísérelte az elkészült szakvélemény alapján egyezség létrehozását, és azt a felek nem fogadják el az egyeztető tárgyaláson, nem kérik másik szakértő kirendelését, a jegyzőnek további feladata nincsen, a felek jogvitájukat bírói út igénybevételével folytathatják.

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu