A kutatások szerint Bük Szent István korától kezdve a Soproni Várispánsághoz tartozott, s lakosai várjobbágyok voltak.

A Bük nevét tartalmazó első írásos emlék 1265-ből származik.
A falu első birtokosai a bükiek, illetve a vele rokonságban álló családok voltak.
A nemesi község kialakulása a XV-XVI. századra tehető. Az 1597. évi adólajstrom szerint a három részből álló Bük a jobbágytalan nemesi községek közé tartozott.
A XVI. században a törökök fosztogatásaitól nem menekült meg ez a terület sem.
A Kőszeg ostromára vonuló oszmán hadak a Répce-völgyben az útjukba eső falvakat, köztük Büköt is felgyújtották. A községben a nemesi jelleg miatt nem alakult ki nagybirtok. Nagyobb földterületével csak néhány család emelkedett ki, köztük a Felső-büki Nagy család. A család leghíresebb tagja Felsőbüki Nagy Pál volt, aki Sopron megye küldötteként részese volt az 1825. évi reform országgyűlésnek. Az 1865-ben átadott vasút nagy lendületet adott a község fejlődésének.
Cukorgyár épült, amely munkát adott a büki embereknek, s jó lehetőséget kínált a parasztságnak.
A gyár 1917-ben leégett, s nem is építették újjá.
Az egységes település 1902-ben alsó-felső- és közép-Bük egyesülésével jött létre.
1945 után mérföldkő volt a falu villamosítása, amit további infrastrukturális fejlesztések követtek.
Bükön korábban is nagyszámban éltek kereskedők és iparosok, akik meghatározó szerepet töltöttek be a falu életében.
A térség lakói számára a fordulatot 1962-ben a gyógyfürdő megnyitása jelentette, új fejezetet nyitva a község történetében.
A közel négy évtizedes múltra visszatekintő Büki Gyógyfürdő az Alpokalja legismertebb és legkedveltebb gyógyfürdője.
Ausztria felől három határátkelőn is könnyen megközelíthető a 13 ha parkosított területen elterülő fürdő vize pedig kiválóan alkalmas mozgásszervi és emésztőszervi panaszok enyhítésére.
A rekreációs parkban, gyönyörű környezetben, nyugodt körülmények között pihenőágyas napozók biztosítják a testi és szellemi megújulást.
A Konferencia és Szabadidőközpont lehetőséget biztosít konferenciák, tanácskozások, egyéb rendezvények színvonalas lebonyolításához.
Az alig több mint 3000 lelkes Bük Önkormányzata különleges helyzetben van. Nemcsak azokat a feladatokat kell ellátniuk, mint a hasonló nagyságú nagyközségeknek, de gondoskodniuk kell a fürdőre látogató közel egy millió ember, köztük jelentős számú külföldi megfelelő fogadásáról és ellátásról is.
Nem szokványos dolog, hogy egy nagyközség mentőállomást építtet. Erre mind a hozzáérkező vendégek, mind pedig a kistérség lakossága szempontjából szükség van.
Évek óta részvetői vagyunk a Virágos Magyarországért mozgalomnak. 1998-ban az ország legszebb virágos települése címet is elnyertük, amelynek eredményeként indulhattunk az Európai Virágosítási Versenyben is, ahol ezüst minősítést kaptunk.
Horváth Lajos polgármester legutóbbi képviselőtestületi ülésen adott tájékoztatója szerint a városi rang elérése érdekében nem tűztünk ki magunk elé időpontot. Nem a rang megszerzését tartjuk elsődleges feladatunknak, hanem a városi feltételek folyamatos kialakításán munkálkodunk.
A nagyközség ügyfélforgalma, sokrétű feladat ellátásának biztosítása nem kis gondot jelent vezetők és beosztottak számára.
A jelenlegi épület helyiségei – az irodák zsúfoltsága – már nem alkalmasak a korszerű és gyors ügyintézés lebonyolításához.
A képviselőtestület is látja a problémát, ezért egy-két éven belül – valószínűleg a Rendőrőrssel együtt új épület építésébe kezd.
Az új községházában szeretnénk megteremteni a színvonalas, minden igényt kielégítő ügyfélszolgálati irodát (irodákat), az ügyintézők számára korszerű munkafeltételeket, munkakörülményeket biztosítva.
Kiemelt figyelmet fordítunk az ügyintézők, munkatársaink folyamatos képzésére, tanulmányaik segítésére (pl. német nyelvtanfolyam és vizsga költségeit a Polgármesteri Hivatal teljes mértékben megtéríti).
A várossá fejlesztés lehetővé tenné más egyéb hatósági ügyek helyben történő intézését, amely tovább javítaná az itt élő állampolgárok, valamint az idelátogató vendégek szolgáltatási színvonalát.

keretbe:
Szabó József
1944-ben született Simaságon, akkor még Sopron megyében.
Több mint 30 éve dolgozik a közigazgatásban – előadó, vb-titkár, tanácselnök, majd 1990 óta Bük Nagyközségben jegyző
Felesége könyvelő egy helyi osztrák cégnél, Róbert (31 éves) MATÁV ellenőr, Zoltán (28 éves) Sárvári Polgármesteri Hivatalban ügyintéző.