Míg az óvodai ellátás önkormányzati feladat marad, addig az alapfokú oktatást az állam fogja megszervezni, ellátni a jövőben. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy például bizonyos extraszolgáltatások – több tornaterem vagy uszoda – területén az önkormányzatok mozgásteret kaphatnak majd.

Az alapellátás maradna az önkormányzatoknál

Az egészségügyet érintően az alapellátást továbbra is az önkormányzatok szerveznék, a járóbetegellátást pedig abban az esetben, ha az nem kapcsolódik kórházhoz. Helyi önkormányzati feladat marad a tervek szerint a településfejlesztés és -üzemeltetés, a területrendezés, valamint a sport és a kultúra területe – így például a kulturális örökség helyi védelme, a közgyűjtemények védelme, a színházak fenntartása – is. A szociális ellátásban a gyermekeket érintően az állam, az idősekkel, elesettekkel kapcsolatban pedig az önkormányzat végezné el a feladatokat, a helyi adóügyek az önkormányzatoknál maradnak. Nagyobb szabadságuk lesz az önkormányzatoknak, nagyobb kivetési jogot fognak kapni, az alapelőírás viszont továbbra is az lesz, hogy az önkormányzatok nem vethetnek ki olyan adót, amelyet az állam egyszer már kivetett.

A kormány úgy döntött, támogatja, hogy a jövőben feladatfinanszírozási rendszer jöjjön létre az önkormányzatok területén, vagyis a helyhatóságoknak az állam által, illetve törvényben, jogszabályban kijelölt, valamint az önként vállalt feladatokra forrással kell rendelkezniük. Így nem vállalhatnának olyan feladatokat, amelyekkel kapcsolatosan nem tudják, miből finanszírozzák: emiatt egy erősebb kontrollra lesz szükség.

A körjegyzőséghez hasonló rendszer épül

A szerdai kormányülésen elfogadott 16 pontos határozat kimondja, hogy minden helyi közösséget megillet az önkormányzás joga lélekszámtól függetlenül. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tervek szerint felállnának közös önkormányzati hivatalok a majdan létrejövő járásokon belül. Ezek a közös hivatalok szerveznék és szolgálnák ki az önkormányzatok, a képviselő-testületek munkáját. Mindez azt jelentené, hogy nem lesz minden településen hivatalvezető – a mostani megfogalmazás szerint jegyző –, hanem közös hivatalok, a mostanihoz hasonló körjegyzőségek jönnek létre – fogalmazott Tállai András.

A kormány erősíteni kívánja a polgármesterek legitimitását, s ennek megfelelően a hivatalvezetők a munkáltatói jogok tekintetében a polgármesterekhez tartoznak majd, vagyis ők nevezhetik ki, illetve menthetik fel a vezetőket. Jelenleg ez a testület jogköre a jegyzőket érintően. Újdonság az is, hogy ha kétszer egymás után nem határozatképes a képviselő-testület, akkor a polgármester – a rendeletalkotást kivéve – határozatokat hozhat majd a település működőképessége érdekében – ismertette, megjegyezve ugyanakkor, hogy erre csak testületi felhatalmazás birtokában lenne lehetőség.

Átalakul a megyei önkormányzatok összetétele

Változás várható a jövőben alapvetően területfejlesztéssel foglalkozó megyei önkormányzatok összetételében is, amelyeknek a megye területén található járások székhelyeinek polgármesterei automatikusan tagjai lennének, a fennmaradó helyekre pedig – a mostanihoz hasonló – pártlistás szavazás alapján kerülnének be képviselők. Mindez egyben azzal is jár – folytatta –, hogy a jelenlegi megyei jogú városoknak az ilyen jellegű státusza megszűnik, és a megyei önkormányzat, azaz a megye részévé válnak, ma ugyanis a megyei jogúság egyebek mellett azt is jelenti, hogy nem szavazhatnak a megyei önkormányzat tagjaira.

Budapesttel kapcsolatos kérdésekkel egyelőre nem foglalkozott a kormány, álláspontja szerint ugyanis a fővárosi önkormányzati rendszer kérdéseit először a kerületeknek, a Fővárosi Közgyűlésnek, a főpolgármesternek, a Budapesti Önkormányzati Szövetségnek kell egymás között egyeztetnie – mondta el Kovács Zoltán. Intézményfenntartásért nem fognak felelni 2012-től a megyei önkormányzatok. A regionális fejlesztési tanácsok jövőbeni szerepe még nem tisztázott.

A jogszabályjavaslat október-novemberben kerülhet a Ház elé. Az új önkormányzati törvény 2012. január 1-jén lépne hatályba, a feladatátalakítási, finanszírozási változások viszont valószínűleg csak 2013. január 1-jétől, a járások megjelenésével lennének hatályosak – közölte, megjegyezve, hogy egyéb átmeneti rendelkezések is lehetségesek például az oktatás területén. Az önkormányzatok szervezetére vonatkozó változások a következő helyhatósági választással lépnének hatályba.