Bartók Béla és családja csorvási kötődése 2007/1

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Turizmus

Bartók Béla és családja csorvási kötődése 2007/1

IX. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Dr. Kerekesné Dr. Mracskó Gyöngyi jegyző Csorvás Város



A címben jelzett kapcsolat bemutatása előtt pár szó arról, hogy az ország mely területén található Csorvás. A város az ország dél-keleti részén, Békés megyében van, a 47. számú főúton Békéscsabától 22, Orosházától 16 kilométerre.

 


A település nem dicsekedhet olyan természeti adottságokkal, amelyek kivételes vonzerővel bírnának, ellenben a múltjukat tisztelő, és a jövőjükért felelősséget érző lakói őrzik, ápolják, és büszkén hirdetik azokat a kapcsolatokat, amelyek nemzetünk – gyakran világhírnévre is szert tett – nagyjaihoz fűzik. A tudomány, a művészet és a sport területén egyaránt vannak ilyen kapcsolatok, amelyeknek a méltó módon való életbetartása alkalmat teremt arra is, hogy a település polgárain kívül másokban is érdeklődést keltsen Csorvás iránt.
A Bartók család és Bartók Béla csorvási kötődésére egy 1964-ben, Bukarestben kiadott könyv 1965-ös magyarországi megjelenésével derült fény. A könyv Szegő Júlia erdélyi írónőnek Bartók Béla életéről szóló, és az „Embernek maradni” címet viselő regénye volt. Ebben a könyvben fedezte fel településünk akkori könyvtárosa, Dr. Koczóh Ferencné, azokat az adatokat, melyek szerint Bartók Béla szülei Csorváson kötöttek házasságot, és Bartók Béla anyai nagyanyja a csorvási katolikus ótemetőben lett eltemetve.
Azt, hogy a házasságkötésre vonatkozó adatok helytállóak, tanúsítja az a bejegyzés, ami a csorvási római katolikus egyház házassági anyakönyvébe 1880. április 5-én került. A házasság Bartók Béla, nagyszentmiklósi földmíves oskolai igazgató, és a pozsonyi születésű Voit Paula Csorvás majori lakos, nagyszentmiklósi tanítónő között, Grócz Béla lelkész előtt köttetett.
Hogyan került Voit Paula, Bartók Béla édesanyja Csorvásra? A családi életrajzot kutatók írásaiból kiderül, hogy Voit Paula fiútestvére, Voit Lajos a Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémián együtt tanult a Békés megyei Wenckheim Géza gróffal. A két fiú között minden bizonnyal barátság szövődhetett, mert a gróf előbb házitanítónak hívta magukhoz Voit Lajost, majd a Csorvás Károly-majori birtokrészének gazdatisztjévé tette.
1873-ban Voit Lajoshoz, a testvérhez költözik Pozsonyból Voit Paula, és az akkor már súlyos beteg édesanyja, Voit Mórné is, azt követően, hogy az édesapa, Voit Mór meghal. Szomorú, hogy még ugyanebben az évben meghal Csorváson Voit Mórné is. Bartók Béla anyai nagyanyja ezért nyugszik csorvási földben.
Édesanyja halálát követően, 1879-ben Voit Paula elvégezte a pozsonyi tanítóképzőt, és valószínűleg még ugyanabban az évben állást is kapott Nagyszentmiklóson. Így történhetett, hogy Voit Paula, a szépen zongorázó tanítónő, és Bartók Béla, a Nagyszentmiklósi iskolaigazgató (aki szintén zeneértő volt), egymásba szeretett, és 1880. április 5-én Csorváson házasságot kötött. Házasságukból 1881. március 25-én született meg az a Bartók Béla, aki mint zeneszerző és zenetudós, a zenében új stílust alkotott, mint tanár, a pedagógiai munkát tökéletesen művelte, és mint ember, számos tulajdonságát tekintve állhat példaként előttünk.
Büszkék vagyunk arra, hogy a népi dallamkincset gyűjtő és rendszerező Bartók Béla az 1905-ös első hosszabb kutatóútja során járt településünkön, sőt, két dalt és egy népballadát is lejegyzett Csorváson. Bartók gyűjtőmunkájának eredményeként vált közkinccsé egy csorvási eseményt megörökítő ballada, amely a híres délalföldi betyárról, Babáj Gyurkáról szól. Babáj Gyurkát 1868. augusztus 5-én lőtte le Csorváson, a Perneczki csárdában egy szarvasi csendbiztos. Bartók Béla 1924-ben „A magyar népdal” című művében leírta, hogy a magyar paraszténekesei közül azideig a legtöbb dallamot 1906-ban, egy akkor 18 éves, Illés Panna nevű, cselédlánytól jegyzett le. Bartók „nótafája” Illés Anna, akit a zenetudós nevezett el Pannának, 1888-ban Csorváson született. Azokat a dalokat, amiket Bartók Bélának elénekelt, ma is szívesen tűzi műsorára a csorvási Nefelejcs és Vadvirág népdalkör.
Csorvás városa, Bartók Béla a zene géniusza iránti tisztelete jeléül hagyományt teremtett, és a „Csorvási Tavasz” rendezvénysorozat keretében 10 éve nagy sikerrel szervezi meg a „Bartók Béla Népzenei Versenyt”. A város sikerként könyvelheti el, hogy ez a minden év márciusában megrendezendő verseny jól szolgálja az óriási Bartók szellemi hagyaték egy részének megvalósulását. Nevezetesen: ezek a versenyek, olyan fórumai a „csak tiszta forrásból” táplálkozó népzenének, amelyek 2005 óta a határokon átívelő és túlmutató művészet erejével formálják az egyének és közösségek közötti megértést, a népek közötti barátságot.
2006-ban pedig már a Duna-Körös-Maros-Tiszta Eurorégió keretei között felvidékiek, erdélyiek, vajdaságiak, Kárpátaljáról, és Magyarország legkülönbözőbb tájegységeiről érkezettek együtt demonstrálták, hogy a közös gyökerekből táplálkozó népzene közelebb hoz bennünket egymáshoz. És ha e lap olvasói közül valaki városunkban jár, megnézheti a bennünket Bartók Bélához és családjához fűző emléktárgyakat és emlékhelyeket. Ellátogathat a városi könyvtárba, amely Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából, 1981-ben vette fel a „Bartók Béla Könyvtár” nevet. Az épület falán emléktábla őrzi és hirdeti Bartók Béla és Csorvás élő kapcsolatát. A tábla Ligeti Erika, Szentendrén élő szobrászművész alkotása. A könyvtárban fel lehet lapozni a Dr. Csende Béla szerkesztésében megjelent, „A népdalkutató Bartók Béla” című kötetet, amelyben igen komoly, fényképes anyag is van Bartók csorvási kötődéséről.
A könyvtári anyagban kuriózum az a 2002-ben összeállított művészi dosszié, amelyben a Pro Natura díjas Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, valamint a Csorvásiak Baráti Társasága civil szervezet rendszerbe foglalta Bartók Béla születésének 125. évfordulója ünnepi dokumentumait, többek között a Donna Európa díjas Rab-Kovács Éva Bartók portré sorozatát.
Bartók Béla anyai nagyanyjának, Voit Mórnénak, és Voit Lajosnak, Bartók nagybátyjának a sírhelyét a csorvási katolikus ótemetőben lehet felkeresni. 1996. március 24-én Göncz Árpádné, a Magyar Köztársaság Elnökének a felesége helyezte el annak a szerény síremléknek az alapkövét, amely a Voit család Csorváson nyugvó tagjainak nyughelyét jelöli. A síremlék Seidl Ambrus, akkori csorvási plébános édesapjának terve szerint készült.
Bartók Béla és családja kötődése fiatal városunk történelmének fontos részét képezi. A város tisztelettel őrzi és mutatja meg a látogatóinak e kötődés tárgyi emlékeit.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu