1. A Ket. és a birtokvédelmi rendelet A jogalkalmazói tapasztalatok alapján kimondható, hogy a Ket. szabályairól történő leválasztás célja és annak részbeni megvalósítása zavart keltett a birtokvédelmi ügyek intézésének gyakorlatában. Egy a közelmúltban megjelent birtokvédelmi rendelettel kapcsolatos tanulmány is arra az álláspontra helyezkedett, hogy „a birtokvédelmi eljárás sem jelentősége, sem pedig az ügyszám alapján…

I. Az első csapás – a járási rendszer kialakítása „Nincs új a Nap alatt!” – mondja a latin mondás. Igaz ez a járási rendszer kialakításával kapcsolatban is, hiszen nem újkeletű ez a magyar közigazgatás történetében. „Járás: területi igazgatási egység Ma-gyarországon. A megyén belül több járás van; egy járás több községet foglal magában. Minden járás területén…

  A törvény indokolásából az derül ki, hogy a jogalkotó célja az alapellátásban fenntartható, jól működő intézményrendszer kialakítása. Tudjuk, hogy az alapellátásban (is) egyre nagyobb gondot jelent az orvoshiány, a betöltetlen és a tartósan betöltetlen praxisok száma. Sok esetben az üres praxisok tartós helyettesítéssel működnek, ami természetesen komoly leterheltséget jelent a helyettesítő orvosnak, ennek természetesen…

A szakmai folyóirat szerzői már alaposan feldolgozták a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 27/A. §-a körüli problémakört. Elsőként a történeti előzmények, az értelmezési problémák, a hiányok bemutatására került sor, majd feldolgoztuk a gyakorlati tapasztalatokat és számos javaslat is megfogalmazódott. Végül a Magyar Közlöny 91. számában került kihirdetésre a várva várt, részletszabályokat…

Öt hónap jogalkalmazási gyakorlat ismeretében pedig további olyan gyakorlati problémákkal szembesülhettünk, amelyekről beszélni nem csupán fontos, hanem a joggyakorlat oldaláról szinte kötelesség is. Reményeink szerint ezáltal nem csupán a jogalkalmazók számára adunk hasznos támpontokat a mindennapi munkához, hanem a jogalkotó számára is komoly visszajelzést jelent és a jogszabály újragondolására inspirál.   Bevezetés „A birtokost birtokvédelem…

    A Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium 2015. május 19. napján tartotta rendes ülését, amelyre a megyében tevékenykedő jegyzők is meghívást kaptak. E kollégiumi ülés 3. napirendi pontját képezte a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásokról szóló tájékoztató. Mint meghívott résztvevők, úgyis mint a birtokvédelmi eljárásokban érintett eljárók véleményeztük a 17/2015. (II. 16.) Korm. rendeletet, egyben…

  A jelen anyagban tárgyalt, az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjével összefüggő helyi szabályozási lehetőséget a Kertv. 6. § (4) bekezdése tartalmazza, melynek 2013. augusztus 1-jétől hatályos szövege ekként rendelkezett: „A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete – a helyi sajátosságok figyelembevételével – rendeletben szabályozhatja a) az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét…”….

A legfontosabb változásokat Misák István információbiztonsági tanácsadó foglalja össze. Az Országgyűlés az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXX. törvény elfogadásával módosította az információbiztonsági törvényt. A módosítások 2015. július 16-án léptek hatályba. Az információbiztonsági törvény felülvizsgálatával párhuzamosan a Kormány,…

  1. A tervezés szükségessége A helyi önkormányzatok (települési és megyei önkormányzatok) feladataikat – hasonlóan más tudatosan működő piaci típusú szervezetekhez – különböző időtartamú tervek, programok alapján látják vagy láthatják el. A helyi önkormányzatok az államszervezet részét alkotják, azaz tevékenységük részben közhatalmi feladatok ellátásából áll, részben pedig az állami gondoskodás utolsó fázisai. Éppen ez a…

  1. Előzmények A Jegyző és Közigazgatásban a cikkek szerzői már alaposan feldolgozták a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) 27/A. §-a körüli problémakört. Így sor került már a történeti előzmények, az értelmezési problémák, a hiányok bemutatására, és számos javaslat megfogalmazására is (például: hatáskör-telepítés, eljárási szabályok megalkotása). Sőt már az egyes gyakorlati…