A Szobi Statisztikai Kistérség „jogi alapokon” történő szerveződése először 1997-ben, mint Ipoly menti Önkormányzatok Településfejlesztési Társulása egyesületként szerveződött meg. Ezt követően a mai formájában 2003. december 8-án (szintén ua. települési körrel lehatárolva) „Szobi Kistérségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása” néven szerveződött meg.

A kistérségek kialakításáról és lehatárolásáról szóló jogszabály szerinti kistérség minden települése, összesen 19 település vesz részt a bajai kistérség munkájában, a kistérség lakosságszáma 77.250 fő. A kistérség központja Baja, mely Szeged, Pécs vonzástereinek peremén tölt be fontos városhálózati, térszerkezeti, ellátó, szervező szerepkört.

A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (12.18.) Korm. rendelet előírása szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében 11 kistérség létrehozására került sor.

A Marcali Kistérség 34 településével, 814 km² területével és 33.118 fő állandó lakosával az ország kistérségei közül nagyságrendileg a kisebbek közé sorolandó. Határfekvésű, egyaránt érinti a dél-dunántúli és a balatoni régió is. Központi települése – Marcali – a fejlett városok közé sorolandó, területi szerepkörrel is rendelkezik. Intézményhálózata   például egészségügyi, oktatási, kereskedelmi területen   jelentős,…

Makó város és térsége a Közigazgatási Szolgáltatások Korszerűsítési Programja modellkísérlet kertében mintahelyül kijelölt 6 mintatérség egyike. A kistérséghez 17 település tartozik: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros. Központja a 700 éves városi múlttal rendelkező Makó, ahonnan 20-30 perc alatt minden település megközelíthető. A kistérségben mintegy…

A véletlen hozta így, de napra pontosan 10 évvel a Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának megalakulása után jött létre a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás. Ez a dátum 2006. június 28-a. Nem vagyok büszke arra, hogy az országban az utolsók között, és arra sem, hogy a térséget alkotó tizenöt település közül csak tizenketten írták alá a…

A Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulással ellentétben a Szarvasi kistérségben az elsők között alakult meg 2004-ben a többcélú kistérségi társulás, valamennyi település részvételével.  

Tanulságos vitaindító cikket írt Ceglédről dr. Balog Edit jegyző kollégám. Azt gondolom, hogy a helyi sajátosságok rögzítésén túl nagyon sokan önmaguk térségére is ráismerhetnek a felvetett problémák alapján. Az alapvetéseken túl én a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás működéséről az alábbiakban szeretnék írni.  

Nagy érdeklődéssel olvastam dr. Balogh Edit cikkét a többcélú kistérségi társulásokról. Átérezve problémájukat, újabb bizonyítékát láttam annak, hogy mennyire másképpen viszonyulhatnak egy intézkedéshez, egy jogintézményhez az ország különböző települései attól függően, hogy melyik régióban, megyében vagy akár kistérségben helyezkednek el.  

„A jövő minden korban azoké, akik képesek a megújulásra, akik képesek gyors és hathatós választ adni az újabb kihívásokra. A többcélú kistérségi társulásnak éppen ez a feladata. Biztosítani az együttműködést a 79 település között, a szociális ellátás, az egészségügy és a közoktatás területén. A jövő útja, hogy azokat a pontokat keressük, amelyek összekötnek bennünket, nem…