Az Államháztartási Hivatalról és a területi államháztartási hivatalok átszervezéséről szóló 322/2001. (XII. 29.) Kormányrendelet 2002. január 1-től új alapokra helyezte a korábban Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) majd megyei Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) néven megismert közigazgatási szerv jogállását és feladatait.  

Hosszú szakmai vitára tett pontot az 1990. évben elfogadott önkormányzati törvény. A döntés kompromisszumokra épült, ám így is történelmi lehetőségeket kínált a helyi közösségeknek.  

I. Elöljáróban: Mire számíthatnak jövőre az önkormányzatok?

Az ÁSZ véleményt megalapozó ellenőrzés céljáról és a munkavégzésünket befolyásoló „környezetről” az alábbiak összegezhetők:  

A rendszerváltozáskor Magyarország súlyos gazdasági problémákat örökölt. Az időszakonként bevezetett reformintézkedések átmenetileg javítottak az ország helyzetén, majd újabb lazítás következett a költségvetési fegyelem terén, és ismét válságjelenségek alakultak ki.  

A helyi önkormányzati választásokat követően a polgármesternek a képviselő-testület elé kell terjeszteni a négy évre szóló gazdasági programját. Oly annyira fontos feladatnak tekintette ezt a törvényhozó, hogy három törvényben is – önkormányzati, államháztartási, hatásköri – kötelezést fogalmaz meg e témakörben.  

A parlament által elfogadott, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvény ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az önkormányzati szférában másfél évtizede felhalmozódott problémákat ez a jogszabály sem képes rendezni.  

A Békés Megyei Önkormányzat számára a pénzügypolitikájában meghatározott legfőbb célkitűzések megvalósítása fontos feladat a mindenkori központi pénzügyi szabályozás nyújtotta lehetőségek között.  

(avagy mi változott a Kormány által benyújtott költségvetési, illetve az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatokban a parlamenti végszavazás során?)  

A jövő évben a helyi önkormányzatok mintegy 3100 milliárd forint – hitel források nélküli – bevétellel gazdálkodhatnak. Ezen belül a központi költségvetési kapcsolatokból (állami támogatásokból, valamint az átengedett személyi jövedelemadóból együttesen) 1344,7 milliárd forint származik. Ez 4,3%-kal haladja meg az előző évi eredeti előirányzatot.