„Növelték a közhatalom gyakorlása során felmerülő kockázatokat az
utóbbi évek komoly szervezeti és strukturális átalakításai. Az új Ptk.
szabályozásban viszont átláthatóbban érvényesíthetőek a közigazgatási
kárigények. Püski András a Rádió Orienten kiemelte, a
felelősségbiztosítási konstrukció nem a felelőtlen munkavégzést pótolja,
hanem védőernyő a szervezet és a dolgozók felett.

Az államigazgatási jogkörben okozott károk fogalmát az új Ptk-ban a
közigazgatási jogkörben okozott kár kifejezés váltja fel. A megújult
szabályozásban a felelősség megállapításának négy feltétele alakult ki. A
közhatalom gyakorlásának elmulasztása és a felelősségi helyzet aktív és
passzív magatartással váltható ki, amely rendes jogorvoslat útján nem
elhárítható. Emellett a bírósági jogorvoslat is kimerítendő fórum. A
Rádió Orient műsorában Püski András elmondta, ugyan hosszú utat kell
végigjárnia a panaszosnak, azonban átláthatóbban érvényesíthetőek a
közigazgatási jogkörben okozott kárigények.

A 2014. március 15-étől érvényes jogszabály konkrét joggyakorlatával
még nem találkozhatunk. Ennek ellenére az igényérvényesítési hajlandóság
továbbra is jelen lesz, egyre tudatosabb személyekkel találkozik a
közigazgatás. Püski András rámutatott, a közhatalom gyakorlása során
felmerülő kockázatokat növelték az utóbbi évek komoly szervezeti és
strukturális átalakításai. „A merőben új szervezetrendszerek és a
képlékeny hatásköri viszonyok miatt problémák adódhatnak a
kommunikációban. Emiatt potenciálisan emelkednek a kárösszegek” –
hozzátette, a gyermekbetegségek kiküszöböléséhez szükséges a
felelősségbiztosítási védelem.

„A felelősségbiztosítási konstrukció nem a felelőtlen munkavégzést
pótolja, hanem védőernyő a szervezet és a dolgozók felett. Mindenki
hibázhat, a körülmények sok átláthatatlan helyzetet eredményezhetnek” –
emelte ki a védőháló fontosságát a Rádió Orient vendége. Hozzátette,
alapvető probléma a potenciális kárösszegek növekedése, a szűkös
termékkínálat, illetve a felelősségbiztosítási limitek alacsonysága. „A
megfelelő konstrukció kiválasztásához körültekintően kell eljárni,
szakértőt kell igénybe venni.”

A közigazgatás működése a külső szemlélő, így a biztosítási piac
számára is nehezen átlátható – Püski András elmondta, két fekete doboz
néz egymással farkasszemet. Az eredményes együttműködéshez mindkét
félnek tennie kell: a biztosítóknak megértőbbnek kéne lennie, míg a
közigazgatásnak egy egyszerűsített dokumentációt bemutatnia, amely
tiszta képet vázol a folyamatokról és az ellenőrzésekről. „A biztosító
elé tárt átlátható rendszerrel már maga a közigazgatási dolgozó
minimalizálja a kockázatokat. A biztosító látja, mit vesz át, így a
közigazgatásnak nem kell többletköltséget fizetnie azért, hogy a
biztosító beárazza a fekete dobozát” – emellett a személyek sok esetben
minimális önrész vállalásával próbálják csökkenteni a kockázatokat. A
magasabb önrész azonban mutatja, hogy a közigazgatás is érdekelt.

A tevékenységi és az ellenőrzési folyamatok pontos leírásával, a
megfelelő felelősségbiztosítási limit meghatározásával, valamint a
magasabb önrész vállalásával kinyílik a piac, több alternatíva lesz.
Püski kiemelte, a nemzetközi tendenciák is ezt a fejlődést mutatják. „A
2009-es évhez képest Európában 10 százalékkal nőtt a díjbevételek
aránya. A 10 európai ország viszonylatában ez közel 6,8 milliárd euró” –
a szakértő az emelkedést a károk, a fedezetek és a biztosítási összegek
növekedésével indokolta.

A közigazgatás egyre több szereplője felől érkezik
felelősségbiztosítási igény. Az integrált, nagy szervezetekben
kombinált, jól strukturált védőernyő kiépítése szükséges. Püski
hangsúlyozta, mindkét fél érdeke a hatékony kommunikáció és a jobb
munkavégzés, amely konszolidálhatja a díjtételeket. „A felek sokkal
közelebb állnak egymáshoz, mint azt gondolják. A nyitottság már megvan,
csak össze kell kapcsolni a szálakat.”

Forrás: hirlevel.egov.hu.hu