25 éves az önkormányzati rendszer – ismét egypólusú lett a demokrácia?

Szeptember 30-án ünneplik az önkormányzatiság 25 éves évfordulóját. Mint arra Gémesi György emlékeztetett, az országgyűlés 1990 nyarán szavazta meg az önkormányzati törvényt, amely egészen más típusú feladat-és forrásmegosztást tartalmazott a korábbi tanácsi rendszerhez képest. A központi hatalomról leválasztották a helyi és regionális hatalmat, így az egypólusú demokrácia kétpólusúvá alakult. „Ennek ma is alapértéknek kellene lennie, függetlenül attól, hogy a gyakorlat azt mutatta, hogy a törvény feladatmegosztás és finanszírozás szempontjából korrekcióra szorul" – mondta a polgármester. Hozzátette: a 2012-es törvényi változást – amely elvette a közoktatást és a járási hivatalokhoz tömörült feladatokat a településektől – túlzott és ismételt centralizációnak tartja, ami a korábbi tanácsrendszerhez kezd hasonlítani, s az önkormányzatiságot igyekszik felszámolni.

További problémaként említette, hogy januártól az anyakönyvezés és a telephely-engedélyezés is elkerül az önkormányzatoktól, ezzel tovább szűkül feladatkörük. „A hivatali apparátust már nem kontrollálja a helyi társadalom, hiszen az általuk választott képviselők és a hivatal által ellátott feladatok között nincs összhatás. Elsődleges szempont nem a helyi társadalomnak, hanem a politikának való megfelelési kényszer lett a településvezetők és a helyi képviselők munkája során" – mutatott rá Gémesi.

Felterjesztési jog nélkül nincs érdekérvényesítés

Éppen ezért a jelenleg működő nyolc országos önkormányzati érdekszövetség elhatározta, hogy erősíti az egymás közötti együttműködést annak érdekében, hogy a kormány irányába hatékonyabb érdekérvényesítéssel tudjanak fellépni. A MÖSZ elnöke ugyanakkor a jelenlegi tervezetet nem tartja előrelépésnek a most is működő Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumánál. „A jelenlegi gyakorlat, hogy a kormány tájékoztat az általa tervezettekről, mi elmondhatjuk a véleményünket, de ezeket később nem veszik figyelembe" – mutatott rá. Kiemelte: érdemi egyeztetésre kormány és önkormányzatok között ma nincs lehetőség. Mint mondta, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége nem fogja aláírni a tervezetet, amennyiben nem lát érdemi előrelépést a korábbiakhoz képest. „Azt szerettük volna, hogy a szövetségeknek a fórumon belül legyen egyetértési joguk, mára már megelégednénk a felterjesztési joggal, de ehhez ragaszkodunk. Fontos ugyanis, hogy az általunk benyújtott javaslatokat a kormány megtárgyalja és a parlament elé terjessze, e nélkül nincs lehetőség érdekeink érvényesítésére."

Ingyenes lesz az óvodai étkeztetés

Gémesi György rámutatott, ma konzultáció nincs, csupán tájékoztatás van az önkormányzatokat érintő kérdésekben. Példaként említette a kormány azon tervezetét, miszerint az ingyenes óvodai étkezéshez havi egy főre jutó 90 ezer forintos átlagjövedelem alapján lehet majd hozzájutni. A polgármester szerint ugyanis ez nem meríti ki a rászorultság fogalmát, ami szerinte havi 40-50 ezer forintos egy főre jutó jövedelem között van. „A mi javaslatunk az volt, hogy rászorultsági alapon havi 50 ezer forintig járjon ingyenesen az étkezés, 70 ezer forintig 50 százalékban kelljen megtéríteni a költségeket, de e fölött kelljen megfizetni a teljes összeget." Mint arra rámutatott, a jelenlegi tervezet hosszú távon fenntarthatatlan lesz, ráadásul az önkormányzatok terhére.

Forrás: orientpress.hu