Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – dr. Lenkovics Barnabás – egy hulladékkereskedelemmel, vas- és színesfémbegyűjtéssel, szállítással és tárolással is foglalkozó vállalkozás működése ellen érkezett panasz ügyében folytatott vizsgálatot.

A hulladék-kereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi háttér vizsgálata során feltárta, hogy a szabályozás nem egyértelmű, a jogalkalmazók számára nehezen eldönthető, hogy mennyiben vonatkoznak a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) előírásai a hulladékkereskedőkre, a kereskedő egyben kezelőnek is minősíthető- e? E tevékenység végezéséhez elegendő- e kizárólag a működési engedély vagy telepengedély, illetve hulladékkezelési engedély beszerzésére is köteles?

A Hgt. logikája és fogalmi rendszere alapján a hulladékkereskedelmet végző gazdálkodó szervezet egyidejűleg hulladékkezelő is lehet. Ha ugyanis a hulladékkereskedő átveszi a hulladékot annak birtokosaitól, és azt a működési területén tárolja, raktározza, akkor már hulladékkezelési, begyűjtési és tárolási tevékenységet is végez, amit azonban csak megfelelő engedélyek birtokában tehetne.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter álláspontjáról az alábbiak szerint tájékoztatta a biztost: A Hgt. 15. § (4) bekezdése értelmében, „gazdálkodó szervezet tevékenységi körében nem veszélyes hulladék forgalmazását – amennyiben azt változatlan formában értékesíti (a továbbiakban: hulladékkereskedő) – a kereskedelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végezheti”. E jogszabály kizárólag azt rögzíti, hogy a hulladékkereskedő – amennyiben hulladékkezelési tevékenységet nem végez – a nem veszélyes hulladék változatlan formában történő értékesítését a kereskedelmi jogszabályokban foglaltak szerint végezheti. Amennyiben azonban a kereskedő a hulladékkal kapcsolatban a forgalmazáson túl egyéb, hulladékkezelésnek minősülő tevékenységet is végez, a kereskedelmi engedély mellett köteles a hulladékkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt is beszerezni. Így pl. ha a hulladékkereskedő a hulladékot azok termelőjétől vagy mástól a telephelyén vagy egyéb helyen átveszi, akkor a Hgt. szerinti begyűjtési tevékenységet végez, amely a törvény értelmében engedélyköteles. A Hgt. hatálya a hulladékkereskedelemre annyiban terjed ki tehát, amennyiben a kereskedő hulladékkezelésnek minősülő tevékenységet végez. Amennyiben a kereskedő ilyen tevékenységet nem, csak a hulladék forgalmazását végzi, akkor hulladékkezelési engedélyre nincs szüksége.

A miniszter jelezte, hogy a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet melléklete a hulladékkezelési tevékenységet a jogszabály szerint telepengedély-köteles tevékenységek körébe sorolja. Abban az esetben, ha a kereskedő a mástól átvett hulladékot a saját telepére beszállítja, már engedélyköteles tevékenységet, begyűjtést végez. Ha azonban a hulladékkereskedő hulladékkezelési tevékenységet nem végez, csupán hulladék-forgalmazással foglalkozik, ahhoz nem szükséges, hogy a hulladékot saját telephelyére beszállítsa, így az általa végzett, kezelésnek tehát nem minősülő hulladék-forgalmazási tevékenység önmagában nem igényel külön telepengedélyt.

A hulladékkereskedő abban az esetben mentesül a hulladékkezelési és telepengedély- beszerzési kötelezettség alól, azaz a tevékenysége akkor tartozik kizárólag a kereskedelmi jogszabályok hatálya alá, ha a nem veszélyes hulladék forgalmazásával kapcsolatban a kereskedelmi törvény szerinti kereskedelmi ügynöki tevékenységet vagy nagykereskedelmi tevékenységet végzi. Ez utóbbi esetben is csak akkor, ha a nagykereskedelmi tevékenység végzése során nem válik a hulladék birtokosává, kizárólag a hulladék változatlan formában történő forgalmazását végzi.

A közzétett összefoglaló legfőbb célja, hogy a jegyzők által végzett jogalkalmazói tevékenység során tapasztalt bizonytalanságok a jövőben kiküszöbölhetők legyenek. ■