Illetékmentes birtokvédelmi eljárás?

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

Illetékmentes birtokvédelmi eljárás?

XXII. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Gaál János
birtokvédelmi ügyintéző


A minden év január 1-jén menetrendszerű jogszabálycunami a birtokvédelem területén idén is hozott meglepetést. Örömtelit és elgondolkodtatót is.

Jó érzéssel és csendes bólogatással üdvözölhettük a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: birtokvédelmi rendelet) 23. § (2) bekezdésében bekövetkezett változást: „a határozat végrehajtásáról – a hasznok, károk és költségek kivételével – a jegyző gondoskodik” szövegrész helyébe az: „a határozat végrehajtását – a hasznok, károk és költségek kivételével – a jegyző foganatosítja” szövegrész lépett. Pontosan hároméves elmaradással rendeződött ezzel a birtokvédelmi rendelet szintjén az anomália: Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) főszabályától való eltérést megengedő rendelkezése („A végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja”)[1] és az alacsonyabb rendű birtokvédelmi rendelet szóhasználata így már megegyezik.

A jó hír után viszont a Magyar Közlöny további lapozgatása kérdőjeleket rajzolt elénk.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) logikája megváltozott. Az Itv. 1. melléklete most tételesen felsorolja azokat a közigazgatási hatósági eljárásokat, amelyekért illetéket kell fizetni. Ezek között nem találjuk meg a jegyzői birtokvédelmi eljárást.

A jogalkalmazó gyorsan felcsapja újra a Magyar Közlönyt, a birtokvédelmi rendeletet, és az izgatottságtól megemelkedett pulzusszámmal keresgéli, hogy mi kerülhette el a figyelmét. Semmi. A birtokvédelmi rendelet továbbra is az eljárás lefolytatásának feltételeként rögzíti az illeték megfizetését, hiszen a kérelmet el kell utasítani, amennyiben a kérelmező az illetékfizetési kötelezettségének – az Itv. szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően – nem tett eleget.[2] Az eljárási határidő továbbra is az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését, vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik.[3] Az eljárási költségek (amelynek viseléséről a jegyzőnek döntést kell hoznia) felsorolásának első helyén az eljárási illeték szerepel.[4]

Az Itv. korábban sem emlékezett meg külön a birtokvédelmi eljárásról, azonban arról igen, hogy a birtokháborítás megszüntetése iránti perben a közigazgatási hatóság eljárásáért fizetett illetéket a bírósági eljárás illetékébe be kell számítani.[5] Ez a bekezdés jelenleg is hatályos, ami egyértelműen arra utal, hogy közigazgatási hatóság eljárásáért illetéket fizetnek. Felhívom a figyelmet arra is, hogy nem azt mondja a jogszabály ezzel, hogy a jegyzői birtokvédelmi eljárás közigazgatási hatósági eljárás lenne, hanem mindössze azt, hogy aki azt lefolytatja, egyébként közigazgatási hatóságnak minősül. Az Alkotmánybíróság a 120/B/2001. számú döntésében kimondta, hogy „a jegyző a Ket. alkalmazásában közigazgatási hatóság ugyan, de a birtokháborítás ügyében hozott határozata nem minősül közigazgatási hatósági ügyben hozott határozatnak”. A jegyzői birtokvédelmi eljárás jogrendszerben betöltött helyzete és szerepe nem változott az Ákr. hatálybalépésével sem. Az ellenérdekű felek között keletkezett birtokvita elbírálása a jegyzői feladatok között lényegében egyedinek tekinthető. Sajátosságaira figyelemmel az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján nem közigazgatási hatósági ügy, ezért nem szükséges kivenni például a birtokvédelmi eljárásokat az Ákr. hatálya alól. A jegyzői hatáskörbe tartozó possesorius (a birtoklás tényén alapuló) birtokvédelmi eljárás egy dologi jogi jogviszonyon alapuló perkisegítő-permegelőző eljárás. „A jegyző előtti birtokvédelem korlátozott birtokvédelem: a birtoklás tényén alapul. Ennek során nem vizsgálható a birtokláshoz való jogcím, a birtoklás jogalapja. Az a tény azonban, hogy a possesorius eljárás során a hatályos eljárási törvény szabályait kell alkalmazni, nem teszi kétségessé azt, hogy közigazgatási úton történő birtokvédelem is polgári (dologi) jogi jogviszonyon alapul. Az eljárás alapja ugyanis a birtokháborítás (Ptk. 5:8. §), vagyis az, hogy a birtokost a birtokánál, mint abszolút szerkezetű dologi jogviszonynál fogva jogvédelem illeti meg.” [6]

Álláspontom szerint az Itv. 1. mellékletének kereteit, melyben az illetékköteles „közigazgatási hatósági eljárások” kerülnek feltüntetésre, a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás – figyelemmel az Alkotmánybíróság határozatára – szétfeszítené, a jogalkotó ezért azt nem is tünteti fel a felsorolásban. Mint ismert; megmaradt azonban az általános tételű eljárási illeték,[7] amelynek szerepe éppen alkalmas lehetne a birtokvédelmi illeték meghatározására, különös tekintettel arra, hogy (a mellékletben megadott felsorolást követően) ez a tétel kiüresedettnek tűnik. Tény, hogy sem az alkotmánybírósági, sem a polgári, illetve a közigazgatási bírósági gyakorlat nem tekinti a jegyzői birtokvédelmi eljárást közigazgatási hatósági ügynek. Ezért nem lenne kirívó, hogy az Itv. a jegyzői birtokvédelmi eljárás illetékvonzatára csak a polgári per illetékének meghatározásakor utal.[8] Az illetéktétel azonban korábban sem volt kellően meghatározott, hanem amolyan „nézzünk valamit” elven kaptunk rá megoldást. A 2018-ban megjelent Módszertani útmutató,[9] illetve a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás új szabályairól szóló tájékoztató (2015)[10] szerint is, az általános tételű eljárási illeték megfizetését írja elő a birtokvédelmi rendelet. Ha azonban jobban megnézzük, akkor egy kicsit a saját farkába harapó kígyó juthat eszünkbe, mert ez némileg szembe megy az alkotmánybírósági következtetéssel és logikával, hiszen az Itv. az általános tételű eljárási illetéket a közigazgatási hatósági eljárások (márpedig a birokvédelem nem az) illetéke című fejezetben szerepelteti. A hivatkozott alkotmánybírósági határozat figyelembevételével tehát, kompromisszumos volt ennek jogelméleti befogadása. Az eljárás bár polgári jogi alapokon nyugszik, mégis a közigazgatási szervrendszeren belül folytatjuk le, ezért elegendő lett volna egyszerűen kimondani az önálló eljárási szabályok (birtokvédelmi rendelet) között, hogy az Itv. általános tételű eljárási illetékéről van szó. Ettől még maga az eljárás nem vált volna közigazgatási hatósági eljárássá. Természetesen az Itv. külön is megemlékezhetne róla, de a költséget akár maga a birtokvédelmi rendelet is meghatározhatná díjtételként. Ha a szándék nem az illetékmentesség, fentiek jogalkotói átgondolása mindenképp indokolt.

Fenti álláspontnak ellentmond azonban, hogy a jogalkotói kommunikáció az Itv. módosításának hatálybalépését követő napokban egyértelműen kijelenti, hogy az eljárásért már nem kell illetéket fizetni.[11] Ezeknek a kijelentéseknek és a jelen kérdés tekintetében valójában újdonságot nem hozó (az Itv. eddig sem nevesítette a birtokvédelmi eljárás illetékét és erre eddig is az általános tételű eljárási illeték volt a dilemma feloldása) törvénymódosítás ismeretében, teljesen érthető a kialakult jogbizonytalanság. Ennek feloldására a Magyar Birtokvédelmi Szövetség és több jegyző is állásfoglalást kért. Amennyiben a szándék az eljárás ingyenessége, akkor több kérdés is joggal vetődik fel:

  • Téves lenne az a több évtizedes, alkotmánybírósági, polgári, illetve a közigazgatási bírósági gyakorlat, amely nem tekinti a jegyzői birtokvédelmi eljárást közigazgatási hatósági eljárásnak?
  • A birtokvédelmi rendelet szintjén következetesen képviselt illetékfizetési kötelezettség, hogyan illeszkedik a jogalkotói szándékhoz?
  • Az Itv. átfogó módosítása során a 42. § (4) bekezdésének milyen szerepet szántak a „közigazgatási hatóság eljárásáért fizetett illeték” megtartásával?

Ingyenesség célja lehet a könnyítés, az ügyfélteher enyhítése, hogy a birtokvédelmi kérelem benyújtása, a lehetséges jogvédelem intézménye bármely állampolgár számára elérhető legyen. Felvetendő kérdés azonban; hogy az ingyenes eljárás esetén mi szab majd határt annak, hogy az állampolgárok a kisebb-nagyobb konfliktusaikat gondolkodás nélkül, gyakorlatilag reflexszerűen a jegyző elé vigyék? A birtokvédelmi rendeletben a kérelem kötelező tartalmi elemeinek szigorú feltételrendszere – egybekötve az illetékfizetési kötelezettséggel, némi ösztönzés volt arra a kérelmet benyújtani szándékozók felé, hogy beadványuk ne legyen hiányos (így elutasítás tárgya – kidobott pénz). Az illetékvonzat megszűnésével erre már anyagi megfontolásból sem kell törekednie senkinek, hiszen; ha rossz a kérelem, majd újra próbálkozik, ami a jegyző előtt természetesen új ügyet generál. Anyagi teher (némi fék) nélkül ez a végtelenségig működhet. Ismerve a jegyzői birtokvédelem népszerűségét, az előző gondolatoknál is felmerül a kérdés, hogy ezen a területen nem éppen az illetékösszeg emelésének lehetősége volna-e inkább felvethető. Önmagában nem szolgálja az ügyfél érdekét az ingyenesség, ugyanakkor jelentős ügyszámnövekedés és ezzel költségvonzat keletkezhet a hatóságnál. A költség elvétele az ügyféloldalon a birtokvédelmi panaszok további felhígulásához, megszaporodásához vezethet.

A cikk megírásának pillanatában a jogalkotói állásfoglalás nem ismert, azonban akár az illeték megtartására, akár az illetékmentességre mutat majd, komoly jogbizonytalanság érezhető a jelenleg hatályos szabályozás keretei között. Az anomália jogalkotás szintjén kezelhető. Mi addig is: várjuk az állásfoglalást.


[1] Lásd: Ákr. 134. § (1) bek.

[2] Lásd: birtovédelmi rendelet: 7. § (1) bek. e) pontja.

[3] lásd: birtokvédelmi rendelet: 8. § (1) bek.

[4] lásd: birtokvédelmi rendelet: 25. § (1) bek. a) pontja.

[5] Lásd: Itv. 42. § (4) bek.

[6] Hajas Barnabás (2017): Az Ákr. hatálya. Jegyző és Közigazgatás, 19. évf. 4. sz. Elérhető: https://jegyzo.hu/az-akr-hatalya/

[7] Lásd: Itv. 29. § (1) bek.

[8] Lásd: Itv. 42. § (4) bek.

[9] Módszertani útmutató a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljáráshoz, (2018). Elérhető: www.kormany.hu/download/8/1e/51000/M%C3%B3dszertani%20%C3%BAtmutat%C3%B3.pdf

[10] Tájékoztató a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás új szabályairól (2015). Elérhető: www.kormanyhivatal.hu/download/c/6d/a1000/Birtokvedelmi_eljarasrol_jegy-zoknek.pdf

[11] https://koronavirus.gov.hu/cikkek/izer-norbert-ingyenesse-valt-az-allami-ugyintezes?fbclid=IwAR2AyIdA0R_qvWQBO2RrW4xMeIIvznVgA3pc3pgUIRSxF4x5CMVYmdhdU9g
(MTI, 2021. január 10.)

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu