Jó gyakorlatok az önkormányzatoknál

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

Jó gyakorlatok az önkormányzatoknál

XX. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Dr. habil. Budai Balázs Benjámin PhD.
kutatásvezető (BM), intézetvezető, egyetemi docens (NKE)


Az Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II. (ÖFFK II.) című, KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15-2016-00002 azonosítószámú kiemelt projektről és annak hármas kutatásáról az előző számokban tájékoztattuk az olvasót. Harmadik cikkünkben a 80, reprezentatív módon kiválasztott település vezetőivel készült interjúk alapján összeállított esettanulmányokból kiemelhető legjobb gyakorlatokat mutatjuk be.

A települési interjúk során 55 településen regisztráltunk 137 „jó gyakorlatot”, mely az önkormányzatok figyelmére érdemes lehet. E megoldások között hasonlóságok, átfedések is vannak. A jó megoldásokat csoportokba osztottuk, így kaptunk településüzemeltetéssel, hivatali működéssel, kommunikációval, együttműködéssel, inklúzióval és lakosságmegtartással kapcsolatos jó gyakorlatokat. Tekintsük át ezek főbb jellegzetességeit!

Településüzemeltetés

  • Több helyen láttunk különböző célokkal kihelyezett „ötletládákat”. Ezek szándéka az anonim bejelentések, lakossági ötletek, javaslatok összegyűjtése. Amennyiben az ötlet innovatív, előremutató és megvalósítható, becsatornázzák a döntéshozatali folyamatba. A láda időközben új funkciót is nyert, mivel a lakosság ide dobja be a városban elvesztett és megtalált személyes okmányokat.
  • Önfenntartó (települést is fenntartó) megoldást mutat egy megközelítőleg 300 lelket számláló Békés megyei kistelepülés: Az önkormányzat 2014-ben pályázott a település fejlesztésére (állattenyésztésbe kezdtek). Annak ellenére, hogy a térségben nem volt ennek hagyománya és ellenzői is voltak az ötletnek, vásároltak 20 kecskét. Azóta már 250 kecskét tartanak és sajtüzemmel rendelkeznek. A Belügyminisztériumtól hamarosan – saját önerő nélküli – 100 millió Ft támogatási összeget kapnak a sajtüzem további működtetésére. A sajtüzem mostanra már szövetkezetként van jelen. A Munkaügyi Központ helyben sajtkészítő tanfolyamot is szervezett már. Egy másik, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei határ menti kistelepülésen zöldséget termelnek, és abból főznek az óvodában, az iskolában, illetve a szociális ebédek elkészítésekor is felhasználják az alapanyagot.
  • Pályázatírás és kezelés területén három megoldást emelhetünk ki: elsőként, ahol külön önkormányzati cégbe szervezték ki a pályázatkészítést és a nyertes projektek kezelését. Van, ahol ugyanezt a Hivatalon belül (forrásteremtő és pályázatíró team formájában) oldják meg. Végül, ahol kulturális közfoglalkoztatottat bíznak meg a Művelődési Házban, hogy pályázatfigyeléssel és tematikus hírfigyeléssel segítse a Hivatal munkáját.
  • Jó gyakorlatként regisztráltuk az utcaközösségek rendszerét, illetve az utcabizalmi rendszert. A bizalmi embereket a helyben lakók választják. Ők képviselik az itt élő lakosok problémáit, igényeit az önkormányzat felé, információs csatornát képezve az önkormányzattal. A megoldást több település tervezi átvenni.
  • Az épített környezet többcélú hasznosítására ad jó példát egy község, mely fő turisztikai vonzerővé alakította a település XIX. századi műemlékét. Elsősorban a Megyei Önkormányzat Időskorúak Szociális Otthonaként működik, napjainkban 160 fő ellátását biztosítja. Eseti jelleggel is hasznosítják, így gyakran esküvők és más rendezvények megtartására is használják.
  • Két kistelepülés – falusi turizmusra épülő – stratégiai megközelítését is jó gyakorlatként rögzítettük. Mindkét település nulláról induló, de ma már perspektívával bíró település. Az egyik Tolna megyei, közel 150 fős község esetében a pályázati önerő előteremtése nehézségekbe ütközött korábban, azonban ma már az önerő előteremtése az idegenforgalmi vállalkozásokból (pl. szauna, vendégház) megoldható. A siker mögött a polgármester segítségével működő aktív közösségi (facebookos) kommunikáció áll, melynek segítségével a település külföldre is hírt ad magáról. A másik településen, ami szintén alacsony lélekszámú (100 fő alatti), egy fázissal korábban járnak: a természetvédelmi értékek azonosítása megtörtént, a lehetséges együttműködéseket is körvonalazták, így már csak a vendégforgalomnak helyet adó vállalkozásra (lovastanya) várnak.
  • A tudatos tervezés és végrehajtás jó megoldására példa, hogy egy település a lakosai számára éves naptárt készít, amely az önkormányzat éves munkatervét is tartalmazza.

Hivatali működés

  • A jó gyakorlatok adaptációjában pozitív példát mutat egy Pest megyei település, mely a megyében egy másik önkormányzatnál látott példa alapján vette át a települési önkormányzati szakrendszert (TÖK) – pályázati forrásból, külső cég közreműködésével. Emellé a testületi tagoknak laptopokat vásároltak, így a testületi ülésekre való felkészülés (pl. döntés- és jogszabály-előkészítések stb.) során, valamint a rendeletek és határozatok megalkotásában a hivatal és az önkormányzati képviselő-testület elektronikusan összekapcsoltan és környezetkímélő módon (papírmentesen) tud együtt dolgozni. A másik példa egy gyakorlat jó adaptálására egy borsodi település, ahol egy fővárosi önkormányzat bevált applikációját, informatikai fejlesztését már adaptálták, jelenleg az informatikai háttér előkészítése zajlik, majd a tesztüzem kerül sorra. Ez az interaktív kommunikációra épülő rendszer az egyes szolgáltatási egységek elérhetőségét segíti a polgárok részére.
  • Ügyfélszolgálat területén jó gyakorlat, hogy a lakosság helyzetét megkönnyítik azzal, hogy 8–10 pénztárt, ügyfélfogadási pontot hoztak létre a városban és a Hivatal épületébe is betelepítették a közszolgáltatókat, így a víz, a gáz, a hulladékszállítás stb. mind elérhető a „központban”. Hasonló példa, hogy az ügyfélszolgálatok a város hét pontján és a Hivatalon belül – teljes munkaidőben elérhetőek.
  • Humánerőforrás-kezelésben is számos jó példát tapasztaltunk: van olyan Hivatal, ahol megváltozott munkaképességű munkatársat alkalmaznak. Feladatuk a Facebook és a honlap, valamint a helyi újság és a szórólapok kezelése. Másutt hasonló feladatra az ún. kulturális közfoglalkoztatottakat és a „majdnem diplomások”-at (pl. nyelvvizsga hiánya miatt diplomát nem szerzettek) is foglalkoztatják. Szívesen alkalmazzák őket, ők pedig lelkesen végzik például a honlapok feltöltését, illetve az önkormányzatok Facebook-on (vagy más közösségi kommunikációs felületeken) történő megjelenésének segítését. Ugyancsak jó gyakorlat, ha pótolják a humánerőforrásban mutatkozó hiányokat helyi erőforrásokkal. (például egy helyi fotós bevonásának kezdeményezése. Minden rendezvényre meghívják és vendégül is látják őt, aki „ellenszolgáltatásként” fotókat, fényképes dokumentációt készít az eseményekről, aktualitásokról. Az elkészült anyagokat a polgármester feltölteti a honlapra, a Facebook-ra egyaránt. Ez a helyi erőforrások mozgósításának, esetleg önkéntesek bevonásának egyik hatékony példája lehet.) A munkatársak fejlődését képzési szerződéssel és tandíj átvállalással is segíthetik. Van, ahol a Hivatalon belül szívesen fogadják és ösztönzik a dolgozók innovatív ötleteit és javaslatait. Például, ha megkérdezik a munkatársakat anonim módon arról, hogy mi az, amin a munka során javítani kellene (pl. milyen elektronikus levelezőrendszerre váltsanak stb.). Ez a véleménykérés minden bizonnyal nemcsak a feladatvégzés eredményességére gyakorol pozitív hatást, hanem a munkatársak attitűdjét és megelégedettségét is növeli.
  • Több település fektet nagy hangsúlyt arra, hogy az e-ügyintézési szolgáltatásainak száma magas legyen.
  • A „hot desking” megoldások felé vezető jó gyakorlat, amikor lehetővé teszik, hogy a hivatalban minden munkatárs minden gépen tudjon dolgozni. Bárhol van az épületben, az ott lévő gépen is folytatni tudja a munkáját, illetve befejezheti azt. Így mindenki kvázi „populáris terminálként” használ minden gépet. Pozitív eredmény egy hivatal belső ügyintézése hatékonyságának növelése érdekében egységes informatikai rendszer kifejlesztése, amely nagymértékben segíti az ügyek gyors és hatékony intézését. A kommunikáció érdekében egységes elektronikus levelezőrendszer bevezetése, majd az egész rendszer kiterjesztése a hivatal többi intézményének irányába is. Ezzel nemcsak az önkormányzat, hanem az egész város intézményrendszerének hatékonyságát is elősegíthetik.
  • Akad olyan település, melynek információ-feldolgozó képessége kimagaslóan jó. Ennek oka egyrészt, hogy az adott hivatal már a rendszerváltást követő időszakban innovatív megoldásokat vezetett be, másrészt az, hogy saját internetszolgáltatójuk van, melyet 1996-ban hoztak létre, harmadrészt az intézményileg támogatott folyamatos fejlesztés, amellyel követik a technológiai fejlődést.
  • Egy Tisza menti város Hivatalában 2014-ben hozták létre a „Dokumentumtár”-at, ami a honlapról elérhető webes felület és mára megközelítőleg 17 ezer dokumentum szerepel benne a helyi önkormányzati cégekről, intézményekről, hivatalokról (pl. gazdasági, statisztikai, közbeszerzési, állományi dokumentumok, alapító okiratok, bevallások, jelentések, kötelezően közzéteendő adatok stb.). A dokumentumok egy része nyilvános, a lakosság vagy az egyes intézmények részére is elérhető. A 16 önkormányzati cég és intézmény weboldala innen veszi ki a szükséges információkat. A Dokumentumtárban jogszabály által kötelezően közzéteendő adatok is szerepelnek. Tartalomelemző szoftver nem kapcsolódik hozzá, viszont tervben van egy hozzá kapcsolódó döntéstámogatási szoftver (idővonalas beruházás kezelő) kifejlesztése.

Kommunikáció a lakossággal

  • A közönségkapcsolati megoldásokból sokféle jó gyakorlatot látunk: az önkormányzat hirdetőtáblákhoz hasonló felületeket hozott létre, ami nagyban segíti a lakossági tájékoztatást az adott településen. Végül a személyes csatornát erősíti egy másik település, ahol a „polgármester házhoz megy” kezdeményezés a meghatározó. Ez a jól bevált, havi rendszerességgel ismétlődő esemény személyes találkozást jelent a polgármesterrel, amelyre az érintett lakos otthonában kerül sor. Van, ahol polgármester, az alpolgármester és a képviselők negyedévente fogadóórát tartanak, de nem a Hivatalban, hanem az egyes kerületekben: megállnak egy-egy sarkon, forgalmas helyen, igény szerint. A „kihelyezett fogadóóra” egyben lakossági fórum is. Ezekből évente kb. 80 eseményt szerveznek meg, ezenfelül a közmeghallgatásokat is élőben közvetíti a városi Tv, amelyek „betelefonálós műsornak” is tekinthetők, hiszen a meghallgatások alatt a telefonos megkeresésekre is élőben válaszolnak. Egy a Balaton partján található, 500 főt számláló településen a „polgármester válaszol” rovat üzemel a honlapon. Remek lehetőséget biztosít az átlátható és interaktív kommunikációra, a lakossági igények, szükségletek megismerésére és a jelzések fogadására egyaránt. Egy már említett borsodi településen, a Hivatal törekszik maga és szolgáltatásainak népszerűsítésére. Erőforrásokat fordítanak a közönségtalálkozókra, nyílt napokra és más tájékoztatásokra. Ezen folyamat része részben az is, hogy évente 25 alkalommal tartanak közmeghallgatást, vagy fórumot (lakossági fórum). Néhol telefonos Zöld szám üzemel, amely a nap 24 órájában hívható. Olyan település is akad, ahol az önkormányzat kiemelt igényt tart döntés-előkészítése során a lakosság és az egyéb helyi szereplők bevonására, illetve a velük való kapcsolattartásra. Egy településen a lakossági visszajelzések fogadására számos csatornát hoztak létre: „Írjon nekünk!” – külön felület a település honlapján, „ötletláda” a Hivatalban, ingyenesen hívható zöld szám. Ezenkívül, a Hivatal figyel a működésével összefüggő visszaélések, szabálytalanságok és integritási, korrupciós kockázatokkal kapcsolatos bejelentésekre is. Ezek érdekében közérdekű bejelentőrendszert alakítottak ki, melynek igénybevételével a bejelentők szóban, írásban és elektronikus úton, hátrányos jogkövetkezmények nélkül tehetik meg bejelentéseiket a fenti témákban, illetve integritási vagy etikai tárgyú szabálytalanságok esetében. A bejelentéseket a Hivatal minden esetben megvizsgálja, és amennyiben szükséges, megteszik a megfelelő intézkedéseket. Egy Somogy megyei városban a honlapon igényfelmérő városmarketinggel összefüggő kérdőívet tettek közzé a lakosság számára. A kitöltők között értékes nyereményeket sorsolnak ki (táblagép, okosóra, gyümölcsprés). Másutt a közterületi fórumládák elhelyezése a lakosság és az önkormányzat számára egyaránt fontos. Folyamatosan ürítik és dolgozzák fel a lakossági észrevételeket, egyéb információkat. Az egyik megyeszékhelyen egy a lakossági visszajelzések fogadására alkalmas felület került kialakításra a honlapon, a városüzemeltetésre vonatkozóan. A bejelentéseket a Hivatal minden esetben megvizsgálja és amennyiben szükséges és lehetséges, megteszik a megfelelő intézkedéseket. Egy másik megyeszékhelyen üzemeltetett elektronikus fórum célja a valós állampolgári igények beépítése a mindennapokba, ezzel nyílt közösségi terek létrehozása.
  • Panaszkezelésre jó gyakorlat egy panaszkezelő rendszer létrehozása az ügyfelek gyorsabb kiszolgálását és a panaszok eredményesebb kezelését segítheti. Egy már említett Tisza menti városban a Hivatalhoz beérkező bejelentéseket minden esetben kivizsgálják, még azokat is, amelyek névtelenek. A helyi vezetők úgy ítélik meg, hogy „azért mert névtelen a bejelentés, a probléma attól még lehet, hogy valós probléma.” Szintén egy megyeszékhelyen folyamatban van egy hibabejelentő rendszer fejlesztése, amely fényképes formában is elősegíti a városban található kátyúk, szemétlerakások stb. bejelentését. Egy megyei jogú városban pedig a lakossági jelzésekre minden esetben legfeljebb 24 órán belül válaszolnak az illetékesek (Facebook-on!).
  • Kommunikációs funkciók kiemelésére is több jó példát látunk: találhatóak olyan települések, ahol külön kommunikációs munkatárs alkalmazására került sor (az alpolgármester felelőssége mellett). Egy észak-magyarországi városban a Polgármesteri Kabinet részeként viszonylag nagy létszámmal (5 fő) Kommunikációs csoportot hoztak létre a Hivatalban. Feladatuk az önkormányzattal kapcsolatos hírek begyűjtése és továbbítása, fotózás, „sajtózás”, megjelentetés a helyi vagy országos médiában. Magasabb szintet képvisel három olyan település, amely kiszervezte és integrálta a kommunikációs feladatait: két megyeszékhely és egy Veszprém megyei város, ahol nonprofit és kommunikációs vállalatok végzik e tevékenységeket. Ezek a cégek egységben kezelik és szerkesztik a honlapot, közösségi csatornákat, média-eszközöket, valamint az önkormányzat sajtó- és PR tevékenységeit is végzik.
  • Innovatív kommunikációs megoldásra is van példa, létezik olyan település, ahol annak honlapján mód van SMS szolgáltatásra regisztrálni. Ezzel az eszközzel az önkormányzat hírekről, eseményekről és az ügyfél folyamatban lévő ügyeiről nyújt gyors és célzott tájékoztatást. Van, ahol olyan applikációt fejlesztettek ki, amely a lakosság elérését szolgálja és gyűjti a helyiek véleményeit is. Visszacsatolást tudnak adni egy-egy elindított szavazás állásáról (véleményt kérhetnek a lakosságtól stb.). Továbbá az előzőre példaként szolgáló településen LED falak adnak közhasznú információkat az állampolgároknak. Az ország egyik önkormányzata elsőként hozott létre egy mobil applikációt, melynek segítségével a város legfontosabb kulturális, turisztikai és sporteseményeiről, valamint egyéb hasznos információkról lehet értesülni egyszerű, gyors és praktikus módon. Ehhez hasonlóan egy másik település applikációja a várost és annak nevezetességeit mutatja be. Interaktív információkat adva a város látnivalóiról, tájékozódhatunk az aktuális eseményekről, programokról, vendéglátó és szálláshelyekről. Az alkalmazáson emellett hírek is elérhetőek. Végül egy megyei jogú város applikációja zárja e sort, amely mobil eszközökön keresztül ad segítséget a lakossággal történő kétirányú kommunikációban. Tájékoztató jellegű információk (hírek, szolgáltatások stb.) mellett lakossági bejelentések eszközeként is szolgál, fényképek és GPS koordináták megadásával segíti a bejelentések lokalizálását. Ez a város az innovatív megoldások sorát további megoldásokkal gazdagítja, így a kommunikációt a tévés közvetítéseknél jeltolmács fordítása is elősegíti. Az alpolgármester Messengeren is kommunikál a lakossággal, a megkeresésekre itt is válaszol, így jelentős időt takarít meg ezzel az önkormányzatnak, és a lakosnak sem kell besétálnia a Hivatalba, ha kérdése, bejelentése lenne. Az önkormányzat megjelenik az Instagramon is, illetve saját YouTube csatornával rendelkezik a város, így ezen is zajlik az önkormányzati kommunikáció. Végül a városi honlapra feltöltött információk automatikusan az intézményi honlapokon is megjelennek, hogy ne kelljen újra feltölteni azokat, illetve ne kelljen a felhasználóknak se vadászni az információkat (tartalmi átjárhatóság valósul meg). Emellett találhatunk olyan települést, ahol a polgármester részére fejlesztettek mobiltelefonos e-mail alkalmazást, amely az érkezett kérdéseket és az adott válaszokat is képes SMS-be konvertálni, ezzel gyorsítva a polgármester online jelenlétét és reakcióképességét.
  • Diverzifikált kommunikáció vonatkozásában jó példa, amikor a Hivatal kommunikációjában kiemelten kezel több hátrányos helyzetű csoportot – amely számos tartalomban fellelhető a portálon, emellett fogyatékos-barát technikai megoldásokat is alkalmaz. Valamint találhatóak olyan online felületek, ahol a turisztikai tartalmak akár négy nyelven is elérhetőek, vagy egyéb tartalom esetében (lakosság, befektetők) is két különböző nyelvet alkalmaznak az adott megyeszékhely hivatalos portálján. Egy másik megyeszékhelyen a vállalkozások motiválása érdekében a településen túlra eljuttatni kívánt információkat az erre a célra készített külön „befektetést ösztönző honlapon” teszik.
  • A Tokaji borvidék egyik településén külön Facebook oldala van a közös önkormányzati hivatalnak, ott osztják meg az információkat a kirendeltségi hivatalok. (Az oldalnak magas – 55%-os – a penetrációs értéke).
  • Az egyik már említett megyeszékhelyen az önkormányzat egyik sikerességi pillére az informatikai háttér (városi szintű kiszolgálóközpontról és adatközpontról van szó; egy ottani privát felhőközpontból működtetik a várost). Ennek köszönhetően a közösségi közlekedési járműveken ingyenes wifi áll rendelkezésre (nagyon kedveli a lakosság).

Együttműködés

  • Számos településnél látunk kisebb-nagyobb körű, polgármestereket és jegyzőket tömörítő rendszeres eszmecseréket. Ezek gyakran a korábbi többcélú kistérségi társulások nyomain szerveződnek, de vannak ezen túlmutató megoldások is. Van, ahol hét polgármester negyedévente ül össze kötetlen formában, vagy a környék öt településének konzorciuma jött lére, így a polgármesterek segítik egymást, ha feladatellátásaik során szükség mutatkozik erre. Találhatunk olyan járást is, ahol 24 polgármester havonta találkozik, információ-, tapasztalatcsere és jó gyakorlatok gyűjtése, majd adaptálása céljából. Továbbá léteznek jegyzői szerveződések, ahol a környékbeli jegyzők egymás között megvitatják a településekre vonatkozó aktuális kérdéseket. Eseti együttműködést tükröz az ASP rendszer kezelésével és bevezetésével kapcsolatban, hogy több önkormányzat vállalta a segítő szerepet: a környék önkormányzatait oktatással, bemutatókkal, tanácsadással támogatják. Ez a tapasztalatcsere egy Facebook-os zárt csoportban is történhet (földrajzilag teljesen távoli helyekről is.)
  • Lazább együttműködést, gesztusértékű, de annál hasznosabb kölcsönös együttműködést mutat a kölcsönös tájékoztatás és propagálás. Egy már említett Balaton melletti kistelepülés a környék településeivel összehangolt kommunikációt folytat egymás rendezvényeivel kapcsolatosan. Figyelembe veszik azokat, ajánlják egymás programjait. Azokra a dátumokra saját programot nem telepítenek (éves rendezvénytervek összehangolása). Hasonló egy Bács-Kiskun megyei község és környéke is, ahol a hirdetőtáblákon más települések hirdetményei, információi is olvashatóak. Ennek folyománya lehet, ha az együttműködő települések közös hírcsatornát (újságot, közösségi teret, webhelyet stb.) üzemeltetnek.
  • Az együttműködés egy másik iránya a civilekkel, a tudományos szférával és a vállalkozókkal kapcsolatban lehet érdekes. Itt három jó példát látunk: az egyik önkormányzat „Évértékelő” rendezvényét minden év végén megtartják. Ezeken bekérik a helyi szereplők (intézmények, civilek, vállalkozások stb.) következő évi elképzeléseit és igényeit, és azokat próbálják összeegyeztetni saját jövőbeli terveikkel és pénzügyi lehetőségeikkel. A rendezvény nagymértékben elősegíti a helyi szereplőkkel való együttműködést és jó példa az önkormányzat inkluzivitási törekvésére. Egy Hajdú-Bihar megyei város aktív és együttműködő kapcsolatot ápol a civilekkel és a vállalkozásokkal: elkészítik a helyi vállalkozói TOP 25 listát, így a stratégiailag fontos vállalkozásokkal közösen gondolkodnak a település jövőjéről. Végül a felsőoktatással való innovatív együttműködésre is találhatunk példát; több felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött egy határ menti város, melyek keretén belül a végzős hallgatókat bevonják a helyi stratégiák és tervek elkészítésébe. Ezzel az intézmények segítik a Hivatal szakmai apparátusának munkáját („megoldják” a humánerőforrás-hiányt), cserébe pedig a diákok szállást és étkezést kapnak.
  • Az együttműködés harmadik irányát a testvérvárosi kapcsolatok tartalmi mélyítése jelenti. Néhány városnak nagyszámú testvérvárosa van. Ezek döntő része európai város, de vannak a kontinensen kívüliek is. E kapcsolatok az oktatási, kulturális és sport területen létesítendő csereprogramokon túl számos lehetőséget kínálnak a különböző önkormányzati, környezetvédelmi, uniós és pályázati témakörökben történő tapasztalatcserére, valamint jó gyakorlatok adaptálására is. E kapcsolatok ma már partnervárosi együttműködésekkel is kiegészülnek, melyek keretében a helyi intézmények és civil szervezetek számos csereprogramot és tartalmas rendezvényt szerveznek.
  • Végül az együttműködés negyedik iránya a szakmai szervezetek felé mutat. Ebben szintén láthatunk jó példát. A Magyar Önkormányzatok Szövetségén keresztül rendszeresen fórumokon, konferenciákon vesznek részt egyes települések, ezáltal sok információhoz jutnak, ami segítheti mindennapi munkájukat. (Több település jelezte az MJVSZ, TÖOSZ, JOSZ kapcsolódást.)

Inklúzió

  • Egy az északi határon fekvő település vezetésének büszkesége a városi roma lakosság integrációja, amit a sikeres óvodai, iskolai integrációval érnek el, részben a leszakadók felzárkóztatásával, részben a jó képességűek tehetséggondozásával. Mindez a romatelep rehabilitációjának megindítását is lehetővé tette számukra.
  • Egy polgármester fogékonysága az informatikai újításokra, illetve nyitottsága más területen is az innovatív megoldásokra, a pozitív gyakorlatokat gyarapítja. Informatikát tekintve: a polgármester gyakorlati módon is hozzájárulhat a község idősei számítástechnikai ismereteinek bővítéséhez, akár egy nyugdíjasklubban szervezett informatikai foglalkozással. Ehhez hasonló program az idősebb lakosságcsoport számára ingyenes képzés biztosítása a digitális írástudás fejlesztésének érdekében.
  • Ugyancsak az idősek reintegrációját célozza egy Győr-Moson-Sopron megyei, kevesebb, mint 500 lelket számláló kistelepülés, ahol évente egy alkalommal tartanak „tisztelet és megbecsülés” elnevezésű eseményt, ahol a 65 év feletti lakosokat köszöntik. Az esemény közelebb hozza a Hivatalt a lakosokhoz, továbbá az Önkormányzat adatbázis nyilvántartásának is kedvező. Ugyanis az esemény előkészületekor a Hivatal dolgozóinak adminisztratívan összesíteniük szükséges, hogy milyen születések, elhalálozások történtek a községben. Ez az alkalom minden évben lehetőséget ad számukra arra, hogy pontosan végignézzenek minden nyilvántartott információt a lakosokról.
  • Az egyik már említett megyeszékhely idősek felé történő kommunikációja jó példája a célcsoportra fókuszált kommunikációnak, melynek a honlapon is nyoma van. Itt külön menüpont található számukra („Időskorúaknak”), amely alatt többek között a következő tartalmakat lelhetjük fel: az Idősügyi Tanács hírei, hírek nyugdíjasoknak, ingyenes jogi tanácsadás, ingyenes sportolási lehetőségek, egyházak hírei stb.
  • Egy Észak-Alföldi 1000 fő körüli lakossággal rendelkező település közfoglalkoztatotti napot vezetett be. A rendezvény a munka megbecsülését, az emberi munka becsületének kifejezését tükrözi. Ráadásul remek információszerzési lehetőség, hiszen a legközvetlenebb kommunikációs formák egyikét – a személyes interakciók sokaságát – teszi lehetővé.

Lakosságmegtartás

  • Egy nógrádi település az idegenforgalomban és az egyre tartósabban odatelepülőkben látja a fejlődési lehetőségeket. Az odatelepülést (vagy a fiataloknak helyben maradást) ösztöndíjas foglalkoztatással is segítik. [Hosszabb távra készülve négy helyi középiskolás tanulót hívtak be a Hivatalba, hogy az önkormányzatnál jelenleg szükséges szaktudás-szükséglet (marketing) alapján orientálják őket ilyen felsőoktatási képzésbe.].
  • Egy lakástámogatási rendszer is lehet megtartó erő. Nemcsak az új lakást építőket, hanem a régi, elavult épület helyére új lakásokat építőket is támogathatják (egy csökkenő és öregedő lakosságú városban).
  • Egy már említett község polgármestere a lakossági szükségletek kielégítését a közfeladatok ellátásán túl látja fontosnak. Ebben kulcsszerepe van új közösségek generálásának is, pl. mozgáskorlátozottak helyi klubjának, a zumba klubnak, vagy akár az egészségügyi előadásoknak.
  • Kívülről jövő innovációs ötletekkel is javíthatja működését egy önkormányzat, például egy településen a polgármester és a jegyző a közigazgatásról tartott órát az iskolában. Nagy volt a siker, mára gyakorlatot csináltak belőle. A fiatalok ilyen módszerekkel érdeklődnek, motiváltak a közigazgatás felé, így megnő az esély arra, hogy hivatali apparátusban is megjelenjenek majd. Ezzel a humánerőforrás-hiányt is mérsékelni lehet.
  • Egy Vas megyei település Önkormányzati Hivatala nem jó gyakorlatot, de jó kísérletet jegyez: két éve próbál a helyi anyukáknak egy baba-mama klubot szervezni, amely megvalósulását szívén viseli a település polgármestere. Több akadályba ütköztek már ennek létrehozásával kapcsolatban, de nem adják fel, mert nagyon fontosnak tartja a település első embere, hogy legyen egy ilyen klub a településen. Úgy gondolja a polgármester, hogy ha nem fognak össze, akkor minden 16. életévet betöltött helyi gyerek elköltözik majd a településről egy nagyobba és akkor nem marad senki, aki vigyázni tudna majd a szüleikre idősebb korukban. Szeretné, ha ezt a helyi lakosok is belátnák. A cél az, hogy egy olyan közösséget kovácsoljanak össze, ahol már gyerekként jól érzik magukat a helyi lakosok, s akkor van esély arra, hogy maradjanak.

Ezek a példák bizakodásra adnak okot. Részben azért, mert azt tükrözik, hogy három településből kettőnél (a 80 település vonatkozásában 68%-uknál) van olyan jó megoldás, mely más települések számára ajánlható, részben azért, mert e megoldások kreatív és innovatív választ adnak a közigazgatás aktuális kihívásaira, és sokszor nem a finanszírozáson, hanem a vezetői szemléleten múlik adaptálásuk. Vannak települések, melyek mindegyik tárgykörben mutatnak fel jó gyakorlatot. A fennmaradó közel 3100 település még számos jó megoldással tudná gazdagítani e felsorolást. Ezért is fontos, hogy figyeljük, gyűjtsük, és osszuk meg a jó gyakorlatokat.

 

Pályázati felhívás

A helyi közigazgatás szakmaisága értékeinek megőrzése és közkinccsé tétele

Tovább a pályázat oldalára>>

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu