Hantos 983, Nagylók pedig 1111 fős, az ország kistelepüléseihez hasonló gondokkal és kihívásokkal küzdő község Fejér megyében. Az Önkormányzatok döntéshozói időben felismerték a gazdasági, finanszírozási, jogszabályi környezet változását- ha úgy tetszik kényszerét-, arra időben reagálva meghozták a szükséges döntéseket annak érdekében, hogy településeik működőképessége, fenntartható fejlődése biztosítva legyen, az itt élők életének minősége javulhasson.

Mindezen célok elérése érdekében félre tudták tenni a korábbi- tanácsrendszerből  fakadó- előítéleteiket ( a székhely település fejlődik, a társult települések pedig „nem kapnak semmit”) és kölcsönös előnyöket nyújtó, egyenlő felek társulásait létrehozva gondoskodnak az alapfokú oktatásról, egészségügyi ellátásról, szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokról valamint igazgatási feladataikról.

Előzmények

Az Alkotmányban kiemelkedő önkormányzati alapjogként deklarálásra került a szabad társulás alapelve. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény  pedig a társulásra vonatkozó szabályok megalkotásával   már a rendszerváltást követően  megteremtette  a jogi keretet ahhoz, hogy  az egyenlő jogokkal rendelkező önkormányzatok érvényes lehetőségként élhessenek társulási jogukkal, így  teherbíró képességük arányában  láthassák el kötelező feladataikat.   Később a   helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény  elfogadásával a részletszabályok is tisztázásra kerültek.

Bár  a  képviselő-testületek előtt meg volt a lehetőség arra,  hogy   szabad akaratukból – a helyi viszonyokat, az adott feladat színvonalasabb ellátása, illetve  gazdasági hatékonysági  szempontokat mérlegelve -döntsenek arról, hogy  mely képviselő-testületekkel, mely feladat közös ellátására, milyen tárulási formát hoznak létre, hosszú ideig- 2006-ig- az önkormányzati törvényben előírt valamennyi kötelező feladatuk ellátásáról önállóan,  jellemzően intézmények fenntartásával gondoskodtak. A települések természetesen tisztában voltak az együttműködések anyagi előnyeivel- a központi költségvetés több területen pénzügyileg is ösztönözte- jelenleg még ösztönzi- a társulások működését (pl. körjegyzőségek támogatása, közös beruházások preferálása, iskolafenntartó társulások támogatása)- talán a korábbi együttműködések ( közös tanács, közös, összevont oktatási intézmények ) tapasztalatai miatt ódzkodtak a társulások létrehozásától. Szerencsére a korábbi – földrajzi, emberi kapcsolatokra épülő- együttműködés a települések között megmaradt.

Az önkormányzatok feladataik ellátása során – az intézmények hathatós közreműködésével- törekedtek a takarékos működtetésre, de a csökkenő gyermeklétszám és ezzel együtt csökkenő  állami normatíva egyre nehezebb  gazdasági kihívások elé állította döntéshozóikat.

1998-ban a két szomszédos település, Nagylók és Hantos felismerve a folyamatosan csökkenő gyereklétszám és ezzel párhuzamosan csökkenő állami normatíva okozta költségvetési nehézségeket, kísérletet tett arra, hogy oktatási intézményfenntartó társulást hozzon létre,  ekkor a szülők és a pedagógusok ellenállásából fakadóan  sikertelenül.

A társulások létrejöttének megfelelő, alapos előkészítése a későbbi sikeres együttműködés záloga! Az intézményfenntartó társulások  működésének szakmai- pénzügyi előnyei:

2006. év mindkét település életében fordulópontot jelentett, amikor elsőként a védőnői  feladatok közös ellátása érdekében intézményfenntartó társulás létrehozásáról döntött Nagylók és Hantos képviselő-testülete. Még ugyanezen évben Sárbogárd Város Önkormányzatával közösen a két település önkormányzata gyermekjóléti  és helyettes szülői szolgálat illetve kötelező szociális alapellátási feladataik ellátása érdekében intézményfenntartó társulások létrehozásáról  döntöttek.

2007. augusztusában a közoktatási törvény módosítása következtében, arra reflektálva, az alapfokú oktatási intézményeik- 6 évfolyamos általános iskola illetve óvoda-helyben maradása érdekében Nagylók  Sárbogárddal, Hantos pedig Mezőfalva Nagyközségi Önkormányzattal alapfokú oktatási feladataik megvalósítására közös intézmény fenntartásában állapodott meg. Ez utóbbi intézményfenntartó társuláshoz 2008-ban Daruszentmiklós Község is csatlakozott. Egy kistelepülés életében az iskolák, óvodák meghatározóak. Oktatási intézmények helyben maradása, nemcsak a község lakosság megtartó ereje, hanem ezen intézmények közösség életében betöltött szerepe ( gyermekként vagy szülőként a lakosság döntő többsége igénybe veszi ezen intézmények szolgáltatásait)  miatt is fontos tényező, így a várható költségvetési-gazdasági pozitív előnyök  –társulási, ösztönző normatívák) ellenére települések az oktatási társulások létrehozásáról szóló döntést hozták meg a „legnehezebben.”

Végül, de nem utolsósorban Hantos először Sárosd Nagyközséggel, majd 2010. januárjától Nagylók Önkormányzatával körjegyzőség létrehozásáról döntött.

Az önkormányzatok a források optimalizálására való törekvését jelzi, hogy a körjegyzőség kivételével valamennyi társulásunk a Sárbogárdi illetve a Dunaújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás mikrotársulásaként működik, így a többcélú kistérségi normatívák is  csökkentik az önkormányzatok feladatellátáshoz szükséges átadandó hozzájárulásait.

A társulások elmúlt 5 éves működése alapján elmondható, hogy mind szakmai, mind pénzügyi szempontból beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, jól szolgálják településeink lakosságának magasabb szintű ellátását. A hatékony és gördülékeny működésüket elősegíti az is, hogy a társulási megállapodások előkészítésekor az érintett önkormányzatok polgármesterei, jegyzői a törvények által meghatározott kereteken túl, egy részletes, a társult partnerek egyenrangúságán alapuló, korrekt együttműködés szabályait fektették le. Ahogy a mondás is tartja: a jó barátság alapja a korrekt elszámolás, így a társulások által ellátott feladatok finanszírozási szabályai- magyarán ki mit fizet- az egyik sarkalatos pontja a megállapodásoknak. Általános elvként a területi elv érvényesül: az adott településen végzett feladatellátás állami költségvetési hozzájárulásokkal nem fedezett költségeit a társult önkormányzatok, a székhely település önkormányzatának számla ellenében térítik meg.

A védőnő egyenlő időintervallumban elérhető mindkét társult település lakói számára, a körjegyzőség székhelyén működő hivatal mellett, Hantoson kirendeltséget tartanak fenn annak érdekében, hogy a korábban megszokott színvonalú „szolgáltatásokhoz” juthassanak polgáraik. Körjegyzőként a társulási megállapodásban rögzítetteknek megfelelően, egyenlő munkaidőben dolgozom a székhely településen Nagylókon és a Kirendeltségen Hantoson.

Az intézmény fenntartó társulások létrehozásának pénzügyi előnyein túl, számos más,  pozitív hozadéka is van. Ilyen például az, hogy   Hantoson a tagiskolában is interaktív táblák segítik gyermekeink korszerű oktatását vagy az, hogy Nagylókon megvalósulhatott az oktatási intézmény nyílászáróinak cseréje. A társulásokba történő feladatellátásnak ( ösztönző normatívák) és a döntéshozók felelős gazdálkodásának is  köszönhető, hogy Hantos  folyamatos, megfontolt fejlesztések mellett, hitel felvétel nélkül tud jelenleg valamennyi  feladatának ellátásáról gondoskodni.  

Társulások működésének nehézségei, a várható jövő

A társulások nyújtotta előnyökön túl fontosnak tartom megemlíteni a nehézségeket is. A társulások létrejöttével nem csökkentek a hivatalok apparátusaira, az önkormányzatok döntéshozóira háruló adminisztrációs terhek, feladatok. A nem ritkán három képviselő-testület munkájának összehangolása, koordinálás a szükséges döntések meghozatala, az együttes ülések megszervezése érdekében, nem egyszerű feladat.

A közösen fenntartott intézmények gazdálkodási feladatai, az együttes képviselő-testületek anyagainak előkészítése, jegyzőkönyvek elkészítése kétségkívül  a székhely település hivatalára hárít többlet feladatokat. Ugyanakkor nem elhanyagolható  a társult települések jegyzőire, köztisztviselőire háruló többlet feladat, munka sem.  Bár sokan  gondolták, hogy  a társulások létrehozását követően csökkeni fog a  polgármesterek, a testületek,  a jegyzők, köztisztviselők feladata, egyes szélsőséges álláspontot képviselők szerint a nem székhely településen feleslegessé válik a hivatal, ez a gyakorlatban bebizonyosodott nem így van.

A társulások működése a képviselő-testületi ülések számának növekedésével és az ülések előkészítő feladatai kapcsán valamennyi hivatali apparátus többlet munkájával is jár.

Az együttműködés nem mindig zökkenőmentes, a hosszú évek óta megszokott önálló feladatellátás után a társulásban résztvevő önkormányzatoknak hozzá kell „szokni”, hogy a korábban önállóan fenntartott intézményével kapcsolatos fontosabb döntések meghozatalához, más vele egyenlő, önkormányzat egyetértő döntése is szükséges.

A felmerülő problémák esetén bevált módszer, hogy   még a képviselő-testületek ülései előtt, a polgármesterek, jegyzők, köztisztviselők, intézmények vezetői részvételével kompromisszumra törekedve keresik a megoldást. Így a képviselő-testületek elé már egy, minden társulásban résztvevő számára megfelelő előterjesztés, döntési javaslat kerülhet.

Összességében a társulások létrehozása és működése mind Hantos, mind Nagylók esetében  pozitív döntésnek bizonyult, a források optimalizálásával önkormányzataink a székhely települések önkormányzataival együttműködve a lakosság számára színvonalas szolgáltatásokat tud nyújtani és működőképességük veszélyeztetése nélkül, a pályázati lehetőségeket kihasználva tudja települését  fejleszteni.

A jelenleg működő intézményfenntartó társulások további működése nagymértékben függ a jövőbeni finanszírozási feltételek alakulásától illetve a várható önkormányzati és közigazgatási reformtól, így az ezzel kapcsolatos gondolkodás jelenleg a jóslás kategóriájába tartozna.