Jelen anyag megfogalmazásának időpontja szeptember eleje, tehát az ezt megelőző cikk első bekezdésében említett visszafogottság gyakorlata az önkormányzati adóztatás aktuális helyzetének nem teljes körű ismerete alapján is alaposan indokolt.

Számos irodalomból ismert, hogy az iparűzési adó alanyai között is meghatározó számban érintett Katv. szerinti adóalanyiság a törvény erejéből következően szeptember 1-jétől megszűnt. Az új adózási módot a 2009. évi CXV. törvény alapján az egyéni vállalkozók választhatják szeptember 1-jétől, tehát várhatóan az érintettek köre jelentősen lecsökken. Az új adónemre való bejelentkezésre, így a kisadózói adóalanyiság bejelentésére szeptember 25-ig van lehetőség a NAV felé. A kisadózói adóalanyiság választására nem jogosultak, valamint a korábban katát alkalmazó egyéni vállalkozók az átalányadó választását jelen évre vonatkozóan 2022. október 31-ig jelenthetik be szintén az állami adóhatósághoz. Az önkormányzatok informálására a központi adóigazgatási rendszeren belül is automatikus adatszolgáltatási kötelezettség keretében sor kerül, de az önkormányzati honlapon fellelhető nyomtatvány is segítségül szolgál.

A jelenlegi, nem kevés komplikációt tartalmazó időszakban, a helyi adó alanyainak és az általuk megbízott könyvelőknek, szakértőknek döntést kell hozni, amit meg kell előzni a korábbi időszakra vonatkozó elemzésekkel, számításokkal az aktuális megrendelési állomány felhasználásával, tehát potenciális piaci adathalmazok ismeretében. Az október 31-ei határidő tehát jogvesztő hatályú, határidő hosszabbítására csak külön hatósági eljárás keretében van lehetőség.

Mint korábbi, hasonló szándékú cikkekben már hangsúlyt kapott annak kiemelése, hogy a további hónapokban – az adóztatás területén már megszokott és sajnálatos módon – anyagi és eljárásjogi, adóigazgatás területét is érintő törvényi módosítások is várhatók, esetleg a jelenlegi adóévet érintően is, például a fenti határidők év végéig történő meghosszabbítása a realitások erejével bír.

Megpróbálva megközelíteni a fentiekben esetleg érintettek számát – a jogi személyek és hasonló jogosítványokkal bíró vállalkozásokból kiindulva, illetve a nehezen vagy egyáltalán nem követhető adóváltozások miatti szerkezeti módosításokat is becsülve – kb. 1,2 millió adóalany ide tartozik. Az egyéni vállalkozók (a kata módosítás megjelenése előtt) jelen év első felének 608 ezres száma a korábbi évhez képest kb. 5%-os növekedést mutat, amely akkor még a kedvezőbb adózás, egyszerűbb szabályok, rugalmasabb adóigazgatás, közérthetőbb publikációk, következetes tájékoztatás eredményének is betudható. Ez a jelenlegi stádiumban már maradéktalanul nem irható le, mindez vonatkozik a helyi adóztatás területére is. A szeptember 15-ig fizetendő, összes helyi adót érintő adóelőleg összegének korábbi évek azonos időszakával való összehasonlítása érdekes információval szolgálhat majd a későbbi időszakban is érdeklődők számára. Megmutatja a befizetett adó volumenét, megfelelő felbontási kapacitás birtokában az adóalanyok számát, összetételét, tevékenységi körök szerinti megosztását stb. Feltehetően tükrözi a gazdasági helyzet és fizetőképesség növekedése érdekében tett központi intézkedések hatását, illetve a pénzpiaci mozgás és reálkereset egymásra ható arányából következtetéseket enged levonni. A központi és helyi adók változtatásával, a jogalkotó szándéka szerint csökkentésével, elérte-e az árak változatlanságát, illetve mely területeken következett be áremelkedés, amely nem az említett változások következményének tudhatók be. Az állam által biztosított finanszírozási rendszerbe belépett kedvezmények, például építőipari, autóipari, kereskedelmi, illetve a szociális területen élő gyakorlat szerinti gyermekek száma alapján megjelent támogatások stb., a banki kamatok funkcionális változása, mely területeken érintette az árak alakulását, esetleges csökkenését. Itt kell változatlanul sajnálatos jelzővel illetni az inflációs ráta alakulását, amely hiteles vélemények szerint a szoros életkörülményeket biztosító termékek, szolgáltatások vonatkozásában 15–30%-os intervallumban mozog. Amennyiben a reálkereset (reáljövedelem), nyugdíj, segélyek, ösztöndíjak stb. összes és azonos időszakra rendelkezésre bocsátott volumene nem haladja meg az árak növekedését, addig sajnálatosan csökkenő piaci hatásokkal kell számolni, a kereslet-kínálati összetétel és értékarányok nem találkoznak egymással. Ebben az aktuális helyzetben érdemes a különböző állami és helyi adókra egy következtetés okán visszatérni, mert az adóalanyok többsége, ideértve mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások alsóbb rétegét, az adókötelezettségük teljesítéséhez szükséges fedezet hiányában mulasztást követhetnek el, amely központi, állami és helyi, önkormányzati finanszírozási problémát okozhat. Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy nem minden adótörvény, vagy azon alapuló helyi adórendelet miatti adó emelésével párhuzamosan kell az áraknak is növekedniük, tehát az árkalkulációkban a fogyasztókra való adóáthárítás csak kísérlet lehet, a kereslet-kínálat hatásait nem szabad és nem is érdemes megsérteni. A fentiek szerint már említett szeptember 15-ével érintett adóelőlegfizetési kötelezettség (ahol ezt törvény előírja) alakulása és három éves visszatekintésre történő vizsgálata, elemzése – korábbi, hasonló anyagokban többször részletezve – a települési önkormányzatoknál kitűnő választ adhat helyi adók vonatkozásában, adónemenkénti bontásban az adó volumenére, a lakosság szociális fizetőképességére, az adómorálra, információt adhat az esetleges változtatási szándék irányára, a költségvetési feltételek alakulására, a jelen és következő évi fejlesztési szándékok realitásának újraértelmezésére, a lakosság szociális életkörülményeinek javítására stb.

A jelenlegi helyzetben a településeknek érdemes a fenti elemzési feladatok elvégzése utáni információk ismeretében áttekinteni, hogy a meglévő, több éve működő helyi adófajták közül melyekhez kell, érdemes, szükséges változtatási szándékot megfogalmazni, majd később döntésre előterjeszteni. Az összetétel-változás, adófajták szerinti adótétel, adókedvezmény, adómentesség stb. a helyi adórendelet szerkezetét és tartalmát is együtt érinti, jelen időpontban csak előkészítés, előzetes koncepciókialakítás, azok elfogadtatása lehetséges, év végi változtatás nem indokolt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban a Katv. változása miatt annak iparűzési adóra való hatását, az idegenforgalmi adó fizetési kötelezettségben meglévő kedvezmény jelenlétét sem, továbbá a Htv.-ben várhatóan október vagy november hónapban belépő változásokat sem. A megyei kormányhivatali szervezeti, vezetési átalakítás a települési önkormányzatok adóigazgatásában hozhat újabb adóigazgatási és ebből következően eljárási rendet érintő gyakorlatot, amely az önkormányzati mozgás lehetőségét befolyásolhatja, például az előterjesztések koordinálása, jogértelmezési egyeztetés, költségmozgás stb. vonatkozásában. Ebből is következik, hogy nemcsak a helyi adóstruktúra összetétele, hanem az adóirányítás gyakorlata is érintett lehet, a települések önállóságát viszont indokolt megtartani.

A következő évtől bekövetkező adóváltozások a központi és helyi adók esetében, a korábban már megfogalmazottakból következően, az árak alakulását minden bizonnyal erőteljesen és továbbra is befolyásolják. Az árak tartalom szerinti belső összetételét csak kivételes esetekben ellenőrzi a központi adóhatóság, az önkormányzati hivatal ezzel a kérdéssel sem az iparűzési, sem az idegenforgalmi adó esetleges ellenőrzése során nem foglalkozik. Érdemes meggondolni, hogy a helyi életkörülmények ismeretében lévő önkormányzat – a közvetlen lakossági fogyasztásban meghatározó szerepet betöltő árak alakulását ellenőrizve – az adótartalomra is információt kaphat és tapasztalatait az érintett szervekkel megoszthatja.

A gazdasági helyzet szinte folyamatosan változó időszakában, különös tekintettel az utolsó két évben belépett külső és belső környezeti hatásokra (korábbi hasonló cikkekben már említve), hasznos lenne ismerni a szomszédos országok, különösen a tagországok eddig tett lépéseit a konszolidáció, majd a későbbi fejlődési szakasz elérése érdekében tett gyakorlatról. Számos szakmai irodalomban megjelent adatokon túlmenően érdekes információ lehet annak ismerete is, hogy az országok mely területekre és milyen volumenű összeggel támogatták meg a lakosság különböző rétegeit (korösszetétel, foglalkoztatottság, nyugdíjasok, egyéb jogcímen támogatottak stb.), mi volt a támogatás iránya (energiaáremelés, inflációs hatások, vírus problémái, vízellátás, természeti katasztrófa stb.), mert mindezek direkt és indirekt módon befolyásolják az országok adóztatási rendszerének aktuális helyzetét, továbbá deklarálják a változás irányait és mélységét is. Hasznos lenne annak ismerete is, hogy a településeken (országokon belül jelentős eltérések vannak), megyei, városi, község, falu stb. szinten, mely adóformák és milyen funkcióval működnek, például van-e szabályozási szerepük is, vagy csak bevételi funkciót töltenek be. Adattartalommal bírna olyan számsokaság is, amely az utolsó három évre vonatkozó halmaz birtokában következtetések levonására adna lehetőséget, aminek alapján egy magyarországi helyi adótérkép viszonyítási alapként szolgálna. Ez hatalmas feladatot indukál a témával talán később foglalkozók számára, tehát a jelen év adóváltozásaihoz információt nem szolgál, de a következő időszakban való gondolkodás irányát befolyásolhatja. Amennyiben az országhatár környékén fekvő magyar települések önkormányzatai ilyen információk birtokában vannak, továbbá az adatok semmilyen sérelmet nem okoznak, osszák meg információikat az érdeklődőkkel. A nemzetközi adózás európai vonatkozású ismeretei korábbi időszakra visszatekintve tanulmányozhatóak számos kiadványban, pl. a Penta Unió gondozásában, amely a helyi és európai, tehát nemzetközi rendszerekkel is foglalkozik. A szomszédos országok közül Ausztria kiemelkedő szerepet tölthet be a települési adóztatási rendszer aktuális helyzetének megismerése érdekében, mert helyi adók területén széles palettával színesítette az adóalanyok és az érdeklődők ismereteit. Az állampolgárai támogatásáról megjelent információk, amelyek szerint differenciált indokokkal jelentős összegű eurót bocsátott az érintettek számára, feltehetően az adófizetési kötelezettség alakulását is érdemben befolyásolták.

A különböző szakmai sajtóirodalom alapján – a jelenlegi energia, szomszédos konfliktus, covidos vírus-hatások, kiemelt beruházásokon belüli problémák, közvetlen fogyasztásban megjelent áremelés, általános inflációs hatások stb. – a reáljövedelem statisztikailag kimutatott emelkedése ellenére a gazdaság állapota a megélhetési válság tüneteit mutatja, a további törekvések a kimentés útját jelzik, keresik, remélhetően megtalálják.

Az önkormányzatok nehéz időszak előtt állnak, az előbbi hatások költségvetésükben is maradéktalanul jelen vannak és maradnak is. Az erőteljesen lecsökkent saját bevételi források (központosított illeték, gépjárműadó, csökkentett iparűzési adó, fizetési kötelezettségben korlátozott idegenforgalmi adó, törvényben meghatározott építmény- és telekadó stb.) a gazdálkodás eszközeit jelentősen bekorlátozták. A finanszírozáson túl további hatáskörcsökkenés feltételezhető (korábban volt oktatás, egészségügy, közúti feladatok, szociális feladatok egy része stb.), amellyel párhuzamosan saját hatáskörű bevételi forrás nem, vagy csak csekély mértékben feltételezhető (pl.: parkolási díj emelése). A helyi adó alanyainak jövedelme a már korábban említettek szerint alakul, tehát az adófizetési morál javulása nem várható. Az adóalanyok fizetési készsége és képessége megjelenik majd a fizetési könnyítések (részletfizetés, méltányossági törlés, felfüggesztés stb.) érdekében benyújtott kérelmek számának növekedésében, ami a bevételek nagyságának alakulására is kihatással van.

Az önkormányzati hatáskörben lévő különböző helyi adótételek emelésének lehetősége indokolt, de jelenleg morálisan nehezen valósítható meg. Az iparűzési adóztatási rend visszaállítása az alapfeladatok ellátása és a költségvetési finanszírozás maradéktalan biztosítása okán szükségszerű.