A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás (SzTcKT) 2004 júniusában alakult meg egy város és 17 község közreműködésével azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. év CVII. törvény 2.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatellátás alapján igényelhesse a központi költségvetés szerinti ösztönző támogatást.

Szociális területen alapszolgáltatási feladatokat, ezek közül is a családsegítést, a támogató szolgáltatást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátását vállalta az SzTcKT. A támogató szolgálatot és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a többcélú kistérségi társulás, mint intézményfenntartó tartja fenn, a családsegítést a települések által létrehozott intézményfenntartó társulások látják el. A kistérség által ellátandó feladatok kiválasztásakor szem előtt tartottuk azt, amit a többcélú kistérségi társulások megalakításakor az Országgyűlés célul tűzött: a közszolgáltatások azonos színvonalon legyenek elérhetőek minden településen. A támogató szolgáltatás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás hiányt pótolt a szerencsi kistérségben, ezért ezeket a feladatokat szívesen felvállalták az önkormányzatok. A harmadik alapszolgáltatási feladat megszervezése azért volt nehézkes, mert a települések alapszolgáltatási ellátórendszere működött, a kiépült intézményeik átalakítását az önállóságuk feladásaként élték meg. A már említett ösztönző támogatás volt az a döntő érv, ami miatt a települések harmadik szociális feladatként a családsegítést felvállalták.
A több mint három éves működés tapasztalatai alapján elmondható, hogy javult a szolgáltatások minősége, elérhetővé váltak olyan szolgáltatások is, melyek a szociális törvény alapján nem voltak kötelező feladatai a települési önkormányzatoknak. A családsegítő és gyermekjóléti mikrotérségi központok létrehozásával biztosítottá vált a szükség szerinti szakmai és módszertani konzultáció, a rendszeres esetmegbeszélés és a családgondozók szakszerű helyettesítése. Kiépült a jelzőrendszeres hálózat, pályázati forrásból a készülékek száma a duplájára emelkedett, ma már 287 elsősorban idős, egyedülálló személynél működik jelzőkészülék.
Az önkormányzati kötelező feladatok és ezzel egyidejűleg a szociális alapszolgáltatások rendszere jelentős átalakításon megy keresztül. A támogató szolgáltatás, valamint a közösségi ellátások nyújtásának kötelezettsége 2009. január 1-jétől megszűnik, de mint törvényben meghatározott tartalmú szociális szolgáltatások továbbra is megmaradnak, finanszírozásuk valamennyi fenntartó számára egységes módon, a tényleges szükségletek figyelembevételével, pályázat útján valósul meg. A támogató szolgáltatás még nyertes pályázat esetén sem vehető figyelembe a kötelezően vállalható szociális alapszolgáltatások között. További dilemma a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény azon módosítása is, mely szerint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatásává vált, csak olyan szolgáltató nyújthatja, amely a házi segítségnyújtásra is rendelkezik működési engedéllyel. A szabályozás célja volt, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ne pusztán műszaki paraméterek biztosításából álljon, hanem szakmai bázisként működjön mellette házi segítségnyújtó szolgálat is, amely az ellátott jelzése esetén képes megfelelő szolgáltatás nyújtására. Az új szabály szerinti továbbműködéshez szükséges feltételek megteremtéséről a már működő szolgáltatóknak, intézményeknek, így a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulásnak is 2008. december 31-éig kell gondoskodniuk.
Merre tovább? Az SzTcKT működéséhez szükséges a szociális alapszolgáltatások közül három feladat – a támogató szolgáltatás e tekintetben kieső ellátás, helyette vállalni kell egy további feladatot. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtó rendszer működtetéséhez elengedhetetlen a házi segítségnyújtás hozzákapcsolása, így teljesíthető lehet a három szociális feladat. A szerencsi kistérség minden településén jól működik a házi segítségnyújtás, integrálása a többcélú társulás fenntartásába újabb kérdéseket vet fel. Az önkormányzatok szemszögéből ez már megint egy újabb terület, melyen fel kell adniuk önállóságukat. Azonban a már kiépített jelzőrendszeres hálózatot nem szabad megszüntetni.