További gondolatok a helyi adók aktuális helyzetében XXVIII.

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Gazdálkodás - pénzügy

További gondolatok a helyi adók aktuális helyzetében XXVIII.

XXIII. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Dr. Deli Lajos
közgazdaságtanok doktora, adószakértő


A témakörrel foglalkozó anyag, cikk változatlan szándéka az aktualitások bemutatása, egyes részek hangsúlyozása annak feltételezésével, hogy a Tisztelt Olvasó valamilyen okkal érintett a helyi adózás rendszerében. A kapcsolat lehet csak az adószakma iránti affinitásból következő, még inkább az adóigazgatás területén valamilyen feladatot végző ok, de nem kizárt az adóalanyként érdeklődő személy, valamint a könyvelői, adószakértői, könyvvizsgálói feladatot végzők részéről történő érdeklődés sem a hivatástudat bizonyítása érdekében.

A téma körüli ideológia gyakori változása miatt indokolt kiemelni a jelen anyag megfogalmazásának időpontját, így február végét, mert a politika és adópolitika nem mindig találkoznak, a jogalkotási szándék és annak végrehajtási gyakorlata zörejeket mutat, a sajnálatos pandémiás környezeti hatások kezelésének indoka triviális, ám gazdasági környezetet befolyásoló szerepe nem hagyható figyelmen kívül. Ezekből is következik, hogy a makro- és mikroszintű, vagyis a központi, állami szintű és a helyi önkormányzati adószabályozási akarat nem találkoznak egymással.

A fentiekben röviden felsorolt adótérkép alapján érdemes néhány gondolat kiemelése, amely a szabályozások változásával, az önkormányzatok költségvetésével, fizetőképességével foglalkozik, meg kívánja közelíteni az év további adóigazgatási feladatait, összefüggést mutat és jövőre vonatkozó feltételezhető irányt próbál figyelembe ajánlani.

A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a helyi iparűzési adót 1%-os adómérték alkalmazásával állapítja meg a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében, ha a jelen esztendőben a foglalkoztatottak létszáma nem éri el a 250 főt, éves árbevételük vagy mérlegfőösszegük – nem mindegy – nem haladja meg a 4 milliárd forintot, illetve az utolsó két feltétel kivételével ugyanezt kell alkalmazni a partner és kapcsolt vállalkozásokra is. Ezt az említett jogszabály „adóelőnyként” említi meg az adóalanyokra, azokra nézve is, amelyeknél adóbevétel-csökkenés nem következett be, akiknél felhalmozódott adóhátralék mutatkozik, adóellenőrzés során adóhiány, adókülönbözet, bírság, késedelmi pótlék (korábbi cikkben is említve) keletkezett. Mindez, adómorál szempontjából a korrekt adózási feltételek mellett működő vállalkozásoknál, negatív gondolatokat ébreszthet.

Érdekes információt ad a március 15-ig már befizetett adóelőleg összege, amelyet helyi adónemenként egymástól eltérően érdemes elemezni. Az építmény- és telekadóban jelentős csökkenés nem feltételezhető, a települési adóban a helyzet hasonló alakulása várható. Idegenforgalmi adóban egyértelmű a visszaesés, a havi fizetési kötelezettség felfüggesztése és a bevallás benyújtása miatti változás is egyértelműen indokolt.

Az iparűzési adó esetében február 25-ig a 640/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint az adóalanynak nyilatkoznia kellett, hogy megfelelt az átmeneti támogatás feltételeinek. Ha ezt elmulasztotta, igazolás kérelemmel pótolhatja még ezen cikk megjelenésének időpontjában is. Itt kell azt is megemlíteni, hogy a nyilatkozattal a telephelyet (telephelyeket) is be kell jelenteni a NAV-hoz. Ha az adóalany nem tett nyilatkozatot, akkor a március 15-ei előlegfizetési kötelezettség alól mérséklést, felmentést kérhet, de az önkormányzati adóhatósághoz kell a kérelmet illetékmentesen benyújtania. Amennyiben az adóalany adóbevallását a május 31-ei határidő előtt kívánja benyújtani, akkor már a 2021-es esztendőtől az új adófeltételeket kell alkalmaznia. Jelzem, hogy a KATA-alanyok a 2021-es adót két egyenlő részletben – már 1%-os adókulcs alkalmazásával – nyilatkozattétel nélkül fizethetik meg március 16-ig, illetve szeptember 15-ig. Mint említésre került, az iparűzési adó ebben az esztendőben átmeneti támogatási címen kerül előírásra. Ezt a tényt az önkormányzati adóhatóságnak 2021. április 30-ig vissza kell igazolnia. A 2021-es évben kezdő vállalkozó a teljes adókötelezettségre vonatkozó szabályozási feltételeket elsősorban az önkormányzati adóhatóságnál, de a NAV-nál is megismerheti.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendeletet, amely szerint a különleges gazdasági övezetekben (KGÖ) székhellyel, telephellyel rendelkező, ideiglenes jelleggel iparűzési tevékenységet végző adóalanyok adóügyei-vel kapcsolatos feladatok, hatáskörök a központi, állami adóhatósághoz kerültek! Az adójogszabályok értelmezéséhez elsősorban az önkormányzati adóhatóságoktól kérhetnek segítséget, különösen azonnali válasz igénye esetén, fizetési könnyítések témakörében, igazolások érintettségében. A NAV is felkínált lehetőséget az iparűzési témakörben internetes és telefonon történő elérhetőséggel, ám az ügyfél-azonosításra (helyesen) szükség van.

Az önkormányzati adóhatóságok szerepe, feladatköre, szabályozottsága az utolsó néhány esztendőben erőteljes változáson ment keresztül. Mindezek nagy mennyiségű feladattöbblettel jártak együtt, így az egyébként is jellemzően szűk adóapparátusi kapacitással bíró települések fokozott leterhelését okozták, ám anyagi és eljárásjogi szabályozásból fakadó kötelezettségüket ellátták, a fejlődés a szűkösen reprezentált és publikált anyagokból, cikkekből és az ÁSZ vizsgálataiból is jól követhető. A 2021-es esztendő ismételten további fejlődést igényel a jelentős mennyiségű többletfeladatokra, amelyre az önkormányzatok többsége alkalmas.

Lehet-e, érdemes-e néhány elméleti kérdéssel az aktuális helyzetben a kritika és kérdésfeltevés eszközével élni?

Az önkormányzatokat képviselő különböző érdekképviseleti szervezetek véleménye nem hagyható figyelmen kívül a továbbiakban sem, ha a felsorolt érvek az önkormányzatiság léte, gazdasági képességeinek szinten tartása, területén élők életkörülményeinek javítása érdekében jelenik meg publikációkban, hallható, látható és olvasható formában egyaránt. A helyi adóztatás témakörében néhány nyilatkozat – különösen a helyi vezetőktől – nem feltétlen a szakmai avatottság mélységét mutatja, hanem félreértéseket indukáló gondolatokat ébreszt. Ilyennek minősül az iparűzési adóból származó bevétel nagysága, változása az előző évekhez képest, az extenzív vagy intenzív intézkedések következményeinek eredményei, a törvényi és helyi önkormányzati rendelet változásának hatása, a fővárosi és kerületi önkormányzatok között érvényes forrásmegosztási rendszer arányai és esetleges újragondolásának aktualitása stb. Ide tehát szakmai mélységű információk szükségesek, amelyeken keresztül, azok ismeretében, a területi gondoskodásban részesülő választópolgár érthető ismeretek birtokába juthat, így érdemben befolyásolhatja az adómorál szintjét. Ezzel javítható a jogalkotás és a joggyakorlat megítélése, érvényesíthető az állampolgárok véleményének visszacsatolása, tehát jövőbe mutató szerepet is betölt. Bármely helyi adó érintettségében helyes lehet a településen székhellyel, telephellyel működő vállalkozó véleménye is, függetlenül a vállalkozás bevételi és adóteher-viselési képességétől, illetve a megrendelői állomány lokális, országos, országon kívüli potenciáljától. Ide tehát nem a makroszintű kamarai vezetést, hanem a helyi ismeretekkel bíró és szemléletet is képviselő, korrekt szakmai véleményt alkotni képes szervezetet érdemes érteni. A helyi önkormányzat első fokú adóhatósága a jegyző, aki az adóigazgatási feladatait az adóapparátuson keresztül látja el, tehát a szakmai mélységű ismeretek felelős képviselője, személyében vagy megbízása alapján érdemi nyilatkozatot tesz, vagy arra érdemes személyt jelöl ki. Ez fontos része a hiteles adóztatási gyakorlat meg- és kiismerési módszerének.

Az aktuális témakörök között változatlan és megkülönböztetett szerepet tölt be a helyi adók közül legmagasabb és ezzel legtekintélyesebb volument elérő iparűzési adó léte, szerepe, funkcionálásának oka, átalakulásának, illetve átalakításának kényszere, megszüntetésének lehetősége és időpontja stb. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyják költségvetési szerepének dominanciáját, tehát tárgyilagos kritika csak a kettő együttes említésével fogadható el. Az adónem betölti a szabályozási funkcióját, avagy „csak” bevételi szerepe van, illetve mindezek figyelmen kívül hagyhatók (korábbi, hasonló tartalmú cikkekben már említve). Az 1990-es évek elején történő indíttatásnál 0,3%-os adókulccsal kezdődött, majd 0,5%-os nagysággal folytatódott változásnál a települések eltérő adókulcsokat alkalmaztak, tehát érdemes volt a vállalkozásnak a kisebb adóterhet bevezető településen székhelyet, telephelyet választani. Később az adókulcs 1%-ra, majd max. 2%-ra nőtt, tehát a választás lehetősége és indoka átalakult. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatok államtól származó támogatási rendszere is átalakult, beszűkült, tehát a települések rákényszerültek a maximális adókulcs alkalmazására, így a szabályozási funkció másodlagos szerepet töltött és tölt be jelenleg is. Ebből következően a „túlszabályozás” feltételezése indokolatlan, az adókulcs „magas” jelzővel történő minősítése nem fogadható el.

A 2021-es évben az állami adóbevételek 16–17 ezer milliárd forintra feltételezhetőek a minisztériumi és közeli szervek tervszámai alapján. Az önkormányzati helyi adók, valamint a már központi adóhatósághoz tartozó gépjárműadó bevétele az előző pandémiás időszakban becslések szerint félmilliárd forint bevételt jelentettek, jelen évben hasonló nagyságrendet indokolt vélelmezni. A számok kialakításánál a vírusos hatások miatt az óvatosság elvét nyilvánvalóan alkalmazták, tehát az év végéig esetleg emiatt bekövetkező módosítások feltételezhetőek. Az összes adóbevétel a hazai hozzáadott érték kb. 30%-át képviseli, szerepük kimagasló és meghatározó.

A nemzetközi adózásban külön említést érdemel az iparűzési adó, ami számos alkalommal a neuralgikus adófajták közé történő besorolást kapta. Talán változik a kép, ám az európai adózási rendszerre való kitekintés nem hagyható figyelmen kívül.
A számviteli, adó- és könyvvizsgálati kérdésekkel foglalkozó szakmai folyóiratban jeles vezetőkkel történt beszélgetés alátámasztani látszik azokat a véleményeket, amelyek egyrészt az adónem jövőbeni szerepét említik, illetve a társasági adóval való összehasonlításával valamilyen szabályozási szerep helyreállítását feltételezik. A cikkben nyilatkozó vezető szakember az iparűzési adót mint a legkevésbé vonzó adónemet említi, amelynek logikáját és szabályait nehéz megértetni a külföldi befektetővel, vagy adószakmai szakemberrel. Ugyanakkor megemlíti, hogy ezen adó jövőjéről a gondolkodás tovább folytatódik. Másik szakember szerint a 9%-os társaságiadó-kulcs kedvező az európai piacon, csakúgy, mint a 15%-os személyi jövedelemadó, mely hasonló megítélést mutat, míg az inkriminált helyi adó megérett a változtatásra.
A harmadik vezető nyilatkozó az iparűzési adót fájdalmas adónemnek találja, továbbá összeadva a társaságiadó-kulccsal már nem a versenyképes pozíciót említi meg. Ugyanitt olvasható az esetleg európai keretekben belépő minimumadó intézménye, amely a jelenlegi adóstratégia átalakítását kényszeríti ki, beleértve az iparűzési adó intézményét is, amennyiben magasabb lehet a globális minimumadó-mérték, mint a 9%-os társaságiadó-kulcs. Felmerül tehát a kérdés az idézett anyag további részében, hogy a magyar szabályozásnak érdeke-e, hogy a teljesen másféle tartalommal és céllal működő társasági adót és iparűzési adót együttes adókulcsként kezelje a minimumadó-kulcs megállapításánál, mert ezzel biztosíthatja a magyar adószint versenyképességét. Mindezek azonban legkorábban az év második felében hozhatnak további vizsgálati eredményeket, mert a vírushelyzet hatása, az érdemi és tényadatok megismerése a helyzet ismeretében jelentős időigénnyel járnak.

A székhely, telephely fogalma és együttes rendszerben való kezelése, minősítése az aktuális és sajnálatos járványhelyzet miatt egyrészt változott, másrészt az adójogban még maradéktalanul nem jelenhetett meg. A következő alkalommal erre is érdemes visszatérni.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu