A 2007. november-decemberi lapszámban megjelent azonos című cikkem eredményeként igen sok visszajelzést kaptam a kollégáktól. A visszajelzések alapján körkérdés formájában megkérdeztük a jegyző kollégákat.  

2007. október közepétől a Köztisztviselői Érdekegyeztetési Tanácsa (KÉT) és az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (OÖKÉT) az év végéig sűrített tanácskozási programot teljesített. A KÉT-OÖKÉT együttes ülésein a Szetey Gábor közszolgálati személyügyi államtitkár által előterjesztett napirendként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv) módosítási tervezetének több fordulós megvitatására került sor. A tanácskozási folyamat…

Az előző számban a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője – egy cikk adta terjedelmi korlátok között – kifejtette álláspontját a címzetes főjegyzői cím adományozásáról. Megköszönve, hogy megismerhettük az ebbéli véleményét, úgy is, mint a véleményező érdekképviseleti szerv (JOSZ Elnökség) tagja, reagálni kívánok az írásra.  

Teljesítményértékelési kötelezettség terheli az idén közigazgatási vezetőket. Ott, ahol ez korábban már bevezetésre került, nincs más feladata, mint az új feltételekhez igazítani a rendszert. A nagyobb településeken sem okoz majd különösebb nehézséget az értékelés, hiszen a humánpolitikával foglakozó szakemberek objektív értékelést adnak minden munkatársukról.  

A politika áldozatává válhat a jegyző?  

Az eredetileg Walzerként íródott főnév keringőt jelentett.  

A személyzeti politika egy szervezet-rendszerben az érdeklődés homlokterében áll. Különösen igaz ez a helyi önkormányzatok Polgármesteri Hivatalai esetében, ahol az állampolgárok a legkülönfélébb ügyeiken keresztül nap-, mint nap kapcsolatba kerülnek a hivatallal, így nem mindegy milyen a közszolgálat személyi állománya.  

Biztosan nem vagyok egyedül a kollegák közül, akiknek keserű a szájíze a 2001. július 1-jén hatályba lépő módosított köztisztviselői törvénnyel kapcsolatban.  

Ahhoz, hogy a köztisztviselői pálya a jogalkotó által meghirdetett életpályává, és egyben hivatássá váljék, olyan jogi háttér megteremtése vált szükségessé, amely anyagi biztonságot, erkölcsi megbecsülést nyújt a pályán lévők és e pályára készülők számára. A köztisztviselői kar nagy várakozással tekintett a köztisztviselői törvény módosítására, különös tekintettel a számtalan tervezetre, több száz módosító javaslatra.  

Civil szervezetek jelentősége az önkormányzatok eredményesebb feladatellátásában