A jogász szakképzettségű személy alkalmazását indokolja, hogy az építésügy és egyéb más területen is a hatáskör átruházása esetében a döntésre felhatalmazott személy a jegyző nevében és megbízásából hoz, hozhat döntést. Magyarország Kormánya sajnos nem egyedi esetként alig több mint három hónappal a megalkotását (2012. március 17.) követően már módosította a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló…

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1990. szeptember 30-án történt hatályba lépése óta is bizonytalanság van a települési, fővárosi, kerületi és megyei önkormányzatok költségvetési szerveinek tulajdonszerzésére vonatkozó jogalanyiságának terjedelmét illetően. A helyi önkormányzati rendszert szabályozó első törvény csak a volt tanácsok intézményei – amely témánk szempontjából azonosítható a költségvetési szervekkel – kezelésében lévő…

A jelen írás korlátozott terjedelmi határai nyilvánvalóan nem teszik lehetővé a nagyszámú és sokszínű jegyzői hatósági hatáskör teljes vertikumát átfogó kitekintést. Az írás célja csupán a jellemző hatósági ügyfajták – így pl. adó, kereskedelmi, építési ügyek, szabálysértési hatósági tevékenység stb. – területén szerzett ellenőrzési tapasztalatok bemutatása, mely ügytípusok ugyan a települések méretéhez igazodó nagyságrendben, de minden…

A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló T/6590. számon benyújtott törvényjavaslat indokolásában szerepel egy részleteiben nem kibontott, mégis sokat sejtető bekezdés. A pontosság kedvéért a teljes szöveget idézem:  „Ugyanakkor a járások kialakításával az Állam nem vonul vissza azon településekről sem, ahol jelenleg történik hatósági ügyintézés, azonban ott a jövőben nem lesz járási…

Az Országgyűlés a 2011. december 23-ai ülésnapon fogadta el a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt (Sztv.), mely 2012. április 15-én lép hatályba és az ezt követően megvalósult szabálysértések elbírálására kell alkalmazni. Az új törvény megalkotásának a célja egy olyan eljárási rend kialakítása volt, mely a jogalkotó…

A költségmentesség „kétélű fegyver”. Lehet élni és visszaélni vele. A társadalmi igazságosság megvalósításán nyugvó jogalkotói szándék csak a jól értelmezett jogalkalmazói aktuson keresztül érvényesülhet. A költségmentesség fogalma nem újszerű intézmény a közigazgatásban, hiszen már az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) X. fejezete is külön rendelkezett róla az Eljárási költségek cím…

A Jegyzők Országos Szövetsége alapcéljaival összhangban, mint szakmai érdekképviseleti szerv fontosnak tartja, hogy az önkormányzati törvény tervezetéről véleményt mondjon.   A Jegyzők Országos Szövetsége érdekelt abban, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása és a közigazgatás átszervezése a kormány által kitűzött célokkal összhangban valósuljon meg, létrejöjjön egy olyan modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer, amely képes a demokratikus…