A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló T/6590. számon benyújtott törvényjavaslat indokolásában szerepel egy részleteiben nem kibontott, mégis sokat sejtető bekezdés. A pontosság kedvéért a teljes szöveget idézem:  „Ugyanakkor a járások kialakításával az Állam nem vonul vissza azon településekről sem, ahol jelenleg történik hatósági ügyintézés, azonban ott a jövőben nem lesz járási…

Az Országgyűlés a 2011. december 23-ai ülésnapon fogadta el a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt (Sztv.), mely 2012. április 15-én lép hatályba és az ezt követően megvalósult szabálysértések elbírálására kell alkalmazni. Az új törvény megalkotásának a célja egy olyan eljárási rend kialakítása volt, mely a jogalkotó…

A költségmentesség „kétélű fegyver”. Lehet élni és visszaélni vele. A társadalmi igazságosság megvalósításán nyugvó jogalkotói szándék csak a jól értelmezett jogalkalmazói aktuson keresztül érvényesülhet. A költségmentesség fogalma nem újszerű intézmény a közigazgatásban, hiszen már az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) X. fejezete is külön rendelkezett róla az Eljárási költségek cím…

A Jegyzők Országos Szövetsége alapcéljaival összhangban, mint szakmai érdekképviseleti szerv fontosnak tartja, hogy az önkormányzati törvény tervezetéről véleményt mondjon.   A Jegyzők Országos Szövetsége érdekelt abban, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása és a közigazgatás átszervezése a kormány által kitűzött célokkal összhangban valósuljon meg, létrejöjjön egy olyan modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer, amely képes a demokratikus…

Amennyiben egy társadalmi szervezet (továbbiakban szervezet) közhasznú szervezetkénti nyilvántartásba vételét kérik, abban az esetben sokkal szigorúbb feltételeknek kell hogy a szervezet megfeleljen mind a bejegyzési eljárás során, mind a továbbiakban a működés tekintetében. Ezen szigorúbb szabályokat a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) tartalmazza. Ksztv. 3. §-a értelmében a következő közhasznúsági…

I.) Létrejötte 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyvről, továbbiakban Ptk.) 74/A. § (1) kezdése szerint magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) – tartós közérdekű célra – alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Ezen jogszabályhely kettő fontos feltételt is meghatároz, a tartósságot és a közérdeket.  A jogszabályhelyhez fűzött miniszteri…

A megalakulás Az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban Etv.) 3. § (4) bekezdése szerint a társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. Ez a felsorolás egyben sorrendiséget is jelent, tehát az alapításhoz szükséges három aktusnak a fenti…