A jegyző jogállásáról általában, e körben kinevezésének feltételeiről és kinevezésének módjáról viszonylag sok szó esik és annak törvényi szabályozása is alapvetően jól átlátható és egyértelmű. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a jegyző tisztségének, közszolgálati jogviszonyának megszűnésére, megszüntetésére milyen módon kerülhet sor. Ha figyelembe vesszük, hogy a jegyző is köztisztviselő, akkor ez is egyértelműnek tűnik,…

Állatvédelmi hatósági ügyekkel foglalkozó cikksorozatunk beharangozójában Szerzőnk a főbb problémák megvilágítására törekszik. A jövőben a jogszabályi háttér és szabályozási anomáliák bemutatásán túl a joggyakorlat vizsgálatán és elemzésén keresztül ismerkedhetünk meg e terület szakmai és erkölcsi szépségeivel és kihívásaival. Hatósági jogalkalmazóként korábban mindig olyan cikkek után áhítoztam, amelyek az elméleti alapozáson („már a római jogban is…”)…

Új közös önkormányzati hivatal létrehozására a frissen megválasztott képviselő-testületeknek a kérdés jelentőségéhez képest meglepően rövid, hatvan napos idő áll rendelkezésükre. Írásunkban a hivatal létrehozásával összefüggő partnerválasztással kapcsolatos dilemmákat közérthető módon, elsősorban költségvetési oldalról igyekszünk megvilágítani. Körjegyzőségektől a közös önkormányzati hivatalokig A modern demokratikus államszervezetben alapvető igény a szubszidiaritás elve, amelynek voltaképpeni lényege, hogy a döntések…

A víz az élet forrása. Meglévő készleteink minőségének megóvása, az adott helyen adott időben rendelkezésre álló mennyiség igazságos elosztása minden nemzedék érdeke, és egyben az állam mellett mindenki Alaptörvényből fakadó kötelezettsége. A vízhez való hozzáférés az ENSZ által elismert emberi jog, melynek alapfeltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű víz megléte.

E lap hasábjain a közigazgatást érintő szakmai problémák, felvetések, újdonságok kapnak helyet. A szerzők a közigazgatásban dolgozó szakemberek, akik munkájukat hivatásként megélve szívvel-lélekkel végzik. Tényleg nagyon színes és sokrétű e lap szakmai kitekintése, azonban ritkábban lehet találkozni a jogviszonyunkat alapjaiban érintő témákkal, így a közigazgatásban dolgozók jogállási kérdéseivel. Ez pedig egy jelentős terület mind jogalkotási,…

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) helyi népszavazás kezdeményezését szabályozó III. fejezetét, illetőleg a helyi népszavazási eljárást szabályozó VI. fejezetét legutóbb 2018-ban módosították, viszonylag csekély mértékben. A módosulások, kiegészülések hat törvényi passzust érintettek, melyek a következők: 34. § (3) bekezdés, 43. § (1) bekezdés,…

Izgalmas lehet a címben szereplő kérdés, főleg ha ezen lap hasábjain találkozunk vele és legfőképp, ha a jegyző szemszögéből nézzük. Mit lehet tenni, ha eljutottunk odáig, hogy az alapító okirat módosítása már csak rajtunk áll? A jegyző és a társasházak kapcsolata A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) 2014. február 1-jén hatályba lépett módosítása a…

A tavalyi év során vizsgálatot folytattunk egy nagyatádi ingatlanon felhalmozott hulladékkal kapcsolatosan zajló hatósági eljárások eredménytelensége miatt.[1] A panaszolt tevékenység lakott területen folyt, a tevékenység negatív hatásai az ott lakókat kedvezőtlenül érintette, amely hatás egyébként a tevékenységet illegálisan folytató személyre nézve is fennállt. A panaszos otthona melletti ingatlanon a szomszéd az elmúlt évek során nagy mennyiségű,…

Bevezető A Jegyző és Közigazgatás hasábjain több alkalommal szerepelt az okos város (intelligens város, smart city) témakör. Mivel sok félreértéssel találkozhatunk, arra teszek kísérletet, hogy egy nemzetközi háttérrel bíró, számos sikeres gyakorlatot felmutató nagyvállalat szemszögéből világítsam meg a potenciálisan minden fél (lakos és vállalkozás, hivatal, szállító) számára egyaránt lényeges fejlesztési irányokat, valamint sikeresnek tekinthető kezdeményezéseket, egyszóval, megosszam a tapasztalatainkat,…

A 2019. évi Európai Parlament tagjainak választása (a továbbiakban: EP választás) 2019. május 26-án lesz megtartva. A választásra vonatkozó joganyag koncepcionálisan változatlan a korábbi választásokhoz képest, azonban egyes elemei, mind az anyagi jog területén, mind az eljárásjogi szabályokban jelentősen változtak. A tavalyi év során elfogadott 2018. évi XXXVI. és CXIII. számú törvényekkel – más törvényekkel…