A járványügyi veszélyhelyzet kihirdetését követően számos jogértelmezési kérdés vetődött fel, hogy a veszélyhelyzetben többletjogokat élvező polgármesterek jogosítványai ténylegesen meddig terjed(het)nek. A gyakorlatból hozott példákon keresztül vizsgáljuk a közelmúlt eseményeit. I. Bevezetés A COVID-19 fertőzés (hivatalos elnevezésén: coronavirus disease 2019, magyarul: koronavírus-betegség 2019) hazai megjelenése miatt 2020. március 11-én Magyarország Kormánya veszélyhelyzetet hirdetett ki.[1] Az intézkedések…

Új év, változó jogszabályok. Ahogy azt megszokhattuk, a törvényhozók tavaly decemberben sem pihentek és számos olyan jogszabály született, ami közvetlenül érinti a jegyzők hatáskörét, feladatait. Ezek közül a legjelentősebb, a gyorsabb, hatékonyabb és átláthatóbb ügyintézés feltételeinek megteremtését célzó, a fővárosi és megyei kormányhivatalok átszervezéséről szóló törvénycsomag, és az ahhoz szorosan kapcsolódó 360/2019. (XII. 30.) Korm….

Állatvédelmi hatósági vagy szabálysértési eljárás keretében szankcionálható a felelőtlen állattartás, illetve annak következménye? Mi határolja el egymástól a közigazgatási szabályszegéseket a szabálysértési tényállásoktól? Lehetséges-e az állattartó kétszeres értékelése és szankcionálása? Önsétáltató állatok. Minden településen ismerünk olyan állattartókat, akik „mindig vissza szokott jönni” alapon nem törődnek kutyáik közterületi kóborlásával, ami ellen többek között úgy tudnának tenni,…

A jegyző jogállásáról általában, e körben kinevezésének feltételeiről és kinevezésének módjáról viszonylag sok szó esik és annak törvényi szabályozása is alapvetően jól átlátható és egyértelmű. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a jegyző tisztségének, közszolgálati jogviszonyának megszűnésére, megszüntetésére milyen módon kerülhet sor. Ha figyelembe vesszük, hogy a jegyző is köztisztviselő, akkor ez is egyértelműnek tűnik,…

Állatvédelmi hatósági ügyekkel foglalkozó cikksorozatunk beharangozójában Szerzőnk a főbb problémák megvilágítására törekszik. A jövőben a jogszabályi háttér és szabályozási anomáliák bemutatásán túl a joggyakorlat vizsgálatán és elemzésén keresztül ismerkedhetünk meg e terület szakmai és erkölcsi szépségeivel és kihívásaival. Hatósági jogalkalmazóként korábban mindig olyan cikkek után áhítoztam, amelyek az elméleti alapozáson („már a római jogban is…”)…

Új közös önkormányzati hivatal létrehozására a frissen megválasztott képviselő-testületeknek a kérdés jelentőségéhez képest meglepően rövid, hatvan napos idő áll rendelkezésükre. Írásunkban a hivatal létrehozásával összefüggő partnerválasztással kapcsolatos dilemmákat közérthető módon, elsősorban költségvetési oldalról igyekszünk megvilágítani. Körjegyzőségektől a közös önkormányzati hivatalokig A modern demokratikus államszervezetben alapvető igény a szubszidiaritás elve, amelynek voltaképpeni lényege, hogy a döntések…

A víz az élet forrása. Meglévő készleteink minőségének megóvása, az adott helyen adott időben rendelkezésre álló mennyiség igazságos elosztása minden nemzedék érdeke, és egyben az állam mellett mindenki Alaptörvényből fakadó kötelezettsége. A vízhez való hozzáférés az ENSZ által elismert emberi jog, melynek alapfeltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű víz megléte.

E lap hasábjain a közigazgatást érintő szakmai problémák, felvetések, újdonságok kapnak helyet. A szerzők a közigazgatásban dolgozó szakemberek, akik munkájukat hivatásként megélve szívvel-lélekkel végzik. Tényleg nagyon színes és sokrétű e lap szakmai kitekintése, azonban ritkábban lehet találkozni a jogviszonyunkat alapjaiban érintő témákkal, így a közigazgatásban dolgozók jogállási kérdéseivel. Ez pedig egy jelentős terület mind jogalkotási,…

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) helyi népszavazás kezdeményezését szabályozó III. fejezetét, illetőleg a helyi népszavazási eljárást szabályozó VI. fejezetét legutóbb 2018-ban módosították, viszonylag csekély mértékben. A módosulások, kiegészülések hat törvényi passzust érintettek, melyek a következők: 34. § (3) bekezdés, 43. § (1) bekezdés,…

Izgalmas lehet a címben szereplő kérdés, főleg ha ezen lap hasábjain találkozunk vele és legfőképp, ha a jegyző szemszögéből nézzük. Mit lehet tenni, ha eljutottunk odáig, hogy az alapító okirat módosítása már csak rajtunk áll? A jegyző és a társasházak kapcsolata A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) 2014. február 1-jén hatályba lépett módosítása a…